irodalom
Az olyan embert, mint Petőfi István, ma úgy jellemezhetnénk, maximalista
A Petőfi testvérek kölcsönösen támogatták egymást, büszkék voltak egymás sikereire. Ugyanakkor meglehetősen eltérő utakon jártak: egyik a szavak, a másik a tettek embere volt. Petőfi István izgalmas életébe Sashalmi István helytörténész nyújt betekintést.
Függőségének naplója tette híressé az angol ópiumevőt
Kétszáznegyven éve, 1785. augusztus 15-én született Thomas de Quincey angol esszéista és kritikus, az Egy angol ópiumevő vallomásai, a Tavi emlékek és az Immanuel Kant utolsó napjai című művek szerzője.
Arany János javítgatta Az ember tragédiáját
Miután Madách Imre 1860-ban elkészült Az ember tragédiájával, eljuttatta Arany Jánosnak, aki javasolt néhány apróbb módosítást a drámai költeményben.
Nyolcvanévesek lettek a muminok
A kedves finn mesehősök, a muminok születésének nyolcvanadik évfordulóját ünneplik idén világszerte – a rajongók a hétvégén gyűltek össze a finnországi Tamperében.
Minden alkotóban megfogalmazódik egyszer, hogy vajon mi lesz a naplója sorsa
Karinthy Frigyes terápiás céllal fogott naplóírásba, míg Gyarmati Fanni naplójának egyetlen címzettje sosem élhette meg, hogy elolvashassa a neki szánt sorokat.
A sör fejjel lefelé is sör marad, de hab nélkül nem
A sör világnapjával indult az augusztus. Remek apropó, hogy megnézzük, hogyan csordogál ez az ital a magyar irodalom soraiban hol könnyedén, hol keserűbben.
Schöpflin Aladárnak az élete volt a magyar irodalom
Hetvenöt éve, 1950. augusztus 8-án hunyt el Schöpflin Aladár Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat állandó szerzője, a Magyar PEN Club egyik szervezője, számos irodalmi tárgyú esszé és tanulmány, valamint A pirosruhás nő, a Balatoni tragédia és a Vihar az akváriumban című regények írója.
Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál a magyar író?
Mondjuk az 1950-es, '60-as, '70-es években. Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogjának legfrissebb írása választ ad a kérdésre.
A nyelv egy állandóan változó entitás
A legtöbb mélyréteg torzul, hiszen a nyelvnek, a megérthetőségnek erős korlátai vannak, ahogyan nekünk mindannyiunknak.
Hat kevésbé ismert tény Andersenről
Dánia nemzeti kincsének a nyomorúságos kezdet után szakmailag és anyagilag sikeres, magánéletileg viszont tragikus sors jutott. 150 éve hunyt el.
Az irodalmi barátság külön állatfajtaként kezelendő!
Egy maroknyi ember megint meg fogja elégelni az aktuális állapotokat, és emberi együttérzésen alapulva majd új normákat teremt. Ez törvényszerű.
Két utópia és az orrmonológ tette világhírűvé a francia írót
Háromszázhetven éve, 1655. július 28-án halt meg Savinien de Cyrano de Bergerac, a méretes orráról is ismert, kalandos életű francia író, akinek nevét Edmond Rostand drámája tette világhírűvé. Cyrano hírnevét az irodalomban kívánta öregbíteni, ám a kötekedő, előnytelen külsejű fiatalembert szélesebb körben merész kalandjai, verekedései és párbajai tették ismertté.
Pszichothrillereket és balatoni történeteket olvasunk a nyáron
A Libri júniusi és júliusi eladásai alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a szórakoztató irodalmat – elsősorban a krimiket, a fantasyket, a romantasyket és a romantikus regényeket – vásárolják legszívesebben nyáron az olvasók, de az életmódkönyvek sikere is töretlen.
Könnyező hajléktalan ihlette a Kosztolányi-vers megzenésítését
Szebelédi Zsolt, művésznevén Szergya, első szólólemezén különleges alkotással lepte meg a közönséget: megzenésítette Kosztolányi Dezső Üllői úti fák című versét.
Szerelmi csalódás miatt szakított az érzelmi költészettel
Nyolcvan éve, 1945. július 20-án hunyt el Paul Valéry francia költő, esszéíró, az úgynevezett újklasszicizmus létrehozója, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tartanak.