MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Július 19-én történt
„A zene közkincs, mindenki kicsit ért hozzá, így csak azzal lehet kitűnni, ha valaki alaposan kitanulja az elméleti részt is a hangszerjáték mellett. Emellett párhuzamosan valamilyen humán tárggyal is foglalkozni kell főiskolán vagy egyetemen. Azt mondanám, hogy nem szabad úgy ráállni a zenére, hogy én csak abból akarok boldogulni. Ahhoz kicsi az ország és a zenei piac is” – állította Somló Tamás, az LGT 2016. július 19-én elhunyt zenésze, énekese, zeneszerzője.
Drakula és Jókai Tusványoson, a Magyar Kultúra-sátorban
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programsorozatának egyik izgalmas helyszíne lesz a Magyar Kultúra-sátor, ahol többek között Drakuláról, Fiuméről, Mohácsról, Csernobilról, Jókairól, az erdélyi gasztronómiáról, Mátyás király díszkönyvtáráról, illetve a gyümölcsfák által őrzött tudásról hangzanak el előadások, de számos érdekes beszélgetést és nívós koncertet is hallhatunk július 22-től 26-ig.
Július 18-án történt
2013. július 18-án halt meg Halmos Béla Széchenyi-díjas előadóművész, népzenekutató, a Sebő együttes egyik alapító tagja, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011-ben a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Július 17-én történt
„A sorsomban semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével” – fogalmazta az 1914. július 17-én született Tolnay Klári. A kétszeres Kossuth-díjas színésznőt többek között a Macskajáték, az Adáshiba és a Ványa bácsi című színdarabban, illetve a Pacsirta, a Rokonok és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben láthattunk.
Irodalmi ínyencségek a Művészetek Völgyében
Már csak néhány nap, és kezdődik a Művészetek Völgye összművészeti fesztivál, melynek irodalmi programkínálatát a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár is gazdagítja: beszélgetésekkel, pódiumműsorokkal, kreatív írás workshoppal, zenés olvasósarokkal és különleges kirakókkal teszik teljesebbé a Petőfi Udvar programjait.
Július 16-án történt
1911. július 16-án született Ginger Rogers Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, táncosnő. Ginger Rogers tizennégy éves korában lépett fel először táncosként, és hamarosan a New York-i Broadwayn is bemutatkozott. Első rövid filmszerepét 1929-ben alakította, majd 1933-ban a Flying Down to Rio című zenés filmben együtt játszott Fred Astaire-rel, akivel a filmtörténet leghíresebb táncospárjává váltak.
Július 15-én történt
Ma ünnepli nyolcvannegyedik születésnapját Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a szolnoki Szigligeti Színház, a Thália Színház, a Nemzeti Színház, a Pesti Magyar Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásaiban, illetve a Sodrásban, a Fényes szelek, a Csontváry, A szeleburdi család, valamint a Csend és kiáltás című filmekben láthatott a közönség.
Július 14-én történt
„Igazán furcsa, hogy az ember csak végighallgatni unja többször ugyanazt a történetet, de elmesélni nem unja, sőt minél többször meséli el, annál jobban tetszik neki” – fogalmazta a 2003. július 14-én elhunyt Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, az Akár hiszed, akár nem, a Velem mindig történik valami, a Mosolyogni tessék és a Kire ütött ez a gyerek? című kötetek szerzője.
Július 13-án történt
Ma ünnepli nyolcvanegyedik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező és feltaláló, a világsikert aratott bűvös kocka megalkotója, akinek olyan további logikai játékok is fűződnek a nevéhez, mint a bűvös dominó, a Bábel torony, a kígyó, a sodokube, a Rubik-óra és a Rubik-gömb.
Július 12-én történt
„Ha össze kellene foglalnom a sikereim titkát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem” – fogalmazta az 1972. július 12-én született Benedek Tibor. A 2020-ban elhunyt háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó 2013 és 2016 között a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Július 11-én történt
Július 11-én ünnepli hatvanötödik születésnapját Csuja Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A művész tizenhét évesen döntött a színészmesterség mellett, pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, majd többek között a debreceni Csokonai Színház, az Egri Gárdonyi Géza Színház és az Örkény István Színház darabjaiban, illetve az Argo, a Szezon, az Üvegtigris és a Valami Amerika című filmekben láthattuk.
Július 10-én történt
„Semmi másról nincs szó, ha a kiegyensúlyozottságról beszélünk, hogy megpróbálom azt a pillanatot, amit élünk, a legintenzívebben megélni. És ha ez sikerül, akkor azt mondom, hogy az életnek minden pillanata, tehát a halál előtti utolsó másodperce is értelmes és értékes” – fogalmazta az 1949-ben ezen a napon született – és 2023-ban elhunyt – Dunai Tamás Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Múzeumok a Művészetek Völgyében
Hazánk legnagyobb összművészeti nyári fesztiválján, a július 18-án kezdődő Művészetek Völgyében a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) számos tagintézménye képviselteti magát, többek között kihelyezett kiállításokkal, előadásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és családi programokkal várva az érkezőket.
Egy 157 éves, máig működő nyomdagép került különleges helyszínre
Ünnepélyes keretek között adták át az 1868-ban készült Sigl-féle kézisajtó-berendezést június 30-án az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárában, Zircen.
Július 9-én történt
Száz éve, 1925. július 9-én született Keres Emil Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, aki pályafutása során többek között a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Jókai Színházban játszott, a szolnoki Szigligeti Színházat, a Thália Színházat és a Radnóti Színpadot pedig igazgatta. Jellegzetes orgánumának köszönhetően versmondóként is népszerű volt.
A Mátyás kori reneszánszról mesél a több mint félezer éves corvina
Köztársasági elnöki különdíjat kapott a Bibliotheca Corviniana „alapkövének” tekinthető Philostratus-corvina. Zsupán Edinával, az OSZK kutatójával beszélgettünk.