MNMKK

Elővarázsolták a Queen 1986-os budapesti koncertjének sosem látott fotóit

1986. július 27-én történelmi jelentőségű esemény zajlott a Népstadionban: fellépett a Queen, ami a kor talán legnagyobb popszenzációjának számított.

Még egy hét varázslat

Július 28-tól augusztus 3-ig többek között ritmikus felolvasóestre, amerikai táncoktatásra és természetfotó-kiállításra invitáljuk olvasóinkat.

Létrehozható új játéktér, ha lebontjuk a falainkat

A Téglatan: leomlott estig, felépült reggelre című projekt a társadalomban jelen levő hierarchiákat lebontó akció, mely most egy totális installáció formájában jelenik meg a Kassák Múzeum tereiben.

Csak pár évre tervezett Amerikában, ma a Metben állítják ki a munkáit

Vannak pillanatok, amelyek koncentráltan magukban hordozzák azt, ami a jövőt meghatározza. Ilyen Albók János önarcképe, amely az 1939-es New York-i világkiállításon készült.

Petőfi annyit lógott a Pilvaxban, hogy még a levelezését is oda kérte

Pest még őrzi a reformkori irodalmi élet és az 1848-as forradalom emlékeit. Az MNMKK PIM és az Evangélikus Országos Múzeum sétáján ezek nyomába eredtünk.

Július 27-én történt

A Queen együttes 1986-ban ezen a napon lépett fel a Népstadionban. A koncert emlékezetes momentuma volt, hogy Freddy Mercury – tenyeréről olvasva a szöveget – elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalunkat.

Július 26-án történt

Gyémánt László 1935-ben ezen a napon született. A Kossuth-díjas festőművész, akinek rajzait már főiskolás korában Barcsay tanulmányaihoz hasonlították, az 1960-as évek elején fenegyereknek számított, aki nem illett a szocialista kultúrpolitikába. 1966-ban Bécsben lett volna kiállítása, megszerveztek egy találkozót számára Salvador Dalíval is, de nem kapott útlevelet. Két évvel később Aczél György személyesen tiltatta be a kiállítását az Eötvös-klubban. 1970-ben Londonba költözött, ahol politikai menedéket kért, 1973-ban Bécsbe települt, majd megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.1982-ben hazatért, 1987-ben megalapította az Óbudai Festőiskolát. Nevezetesek híres dzsessz-, illetve rockzenészekről, színészekről és művésztársairól készített portréi.

Július 24-én történt

„A kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel” – így nyilatkozott a művészetéről az 1909. július 24-én született Károlyi Amy József Attila-díjas költő, Weöres Sándor felesége egy vele készült interjúban.

Egyszerűen csak: Samu

A vértesszőlősi őstelep leletmaradványaiból elképesztő ismeretanyag olvasható ki a háromszázötvenezer évvel ezelőtt itt élt előemberekről. Samu nyomában jártunk.

Július 23-án történt

2003. július 23-án hunyt el Cserháti Zsuzsa, a magyar poptörténet egyik legjobb hangú énekesnője. Az eredetileg balett-táncosnak készülő énekesnő előadói képességeit Szécsi Pál fedezte fel, az ország pedig az 1972-es Táncdalfesztiválon ismerte meg. Később olyan emlékezetes slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Különös szilveszter, a Könnyű tavaszi szél, a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, illetve a Charlie-val közös Száguldás, Porsche, szerelem.

Július 22-én történt

„Ne arra törekedjünk, hogy mennél furcsábbá, komplikáltabbá torzítsuk a művet, hanem hogy mennél egyszerűbbé és hiánytalanabbá formáljuk” – vallotta Kassák Lajos Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, lapszerkesztő és képzőművész, a magyar avantgárd úttörője, aki 1967. július 22-én hunyt el.

Füvek és főzetek a Művészetek Völgyében

A forró nyár ellenére sem fogynak ki az izgalmas kulturális, szórakoztató és ismeretterjesztő rendezvényekből a honi múzeumok és kiállítóhelyek, így július negyedik hetében többek között folkfesztiválra, felolvasószínházba és a Művészetek Völgyébe invitáljuk olvasóinkat.

Július 21-én történt

Július 21-én ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. A művész 1972 óta a Vígszínház tagja, de színpadi szerepei mellett olyan népszerű filmekben is láthattuk, mint a Mephisto, Az ügynökök a paradicsomba mennek és a Most vagy soha!. Többször volt Alain Delon szinkronhangja, 1985-ben pedig költőként is bemutatkozott, azóta már számos verseskötete megjelent.

Jókai könyvkötője a kor sztárvállalkozója volt

A Ráth György-villában nyílt, Gottermayer-univerzum – Jókai könyvkötője című kiállítás hőse kivételesen tehetséges mester és vállalkozó, aki a maga erejéből a legnagyobb művészek munkatársa és egy jövedelmező iparág megbecsült munkaadója lett.

Július 20-án történt

Július 20-án ünnepli hetvenharmadik születésnapját Bukta Imre Kossuth-díjas festő, grafikus, a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója, aki autodidakta módon került a pályára, és megteremtette a maga sajátos, úgynevezett mezőgazdasági művészetét. Témáit a mindennapi élet tárgyai és helyszínei adják, amelyek ábrázolására a legváltozatosabb eszközöket alkalmazza.

Jókai legszebb képeit leírásokban hagyta ránk

Jókai Mór képzőművészeti munkásságáról Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattár főosztályvezetője E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgetett.