MNMKK
Újabb vajdasági dokumentumok a nemzeti könyvtár adatbázisaiban
Folytatódik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) közös munkája, amely a vajdasági magyar kulturális örökség megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja. Rózsa Dávid, a magyar nemzeti könyvtár főigazgatója május 8-án, a VMMI Hagyomány és megújulás – a könyvtárak szerepe a 21. században című konferenciáján jelentette be, hogy újabb harmincegy folyóirat és iskolai értesítő összesen 15 ezer füzetének több mint 86 ezer oldalát digitalizálták és publikálták.
Hogyan tisztálkodott Ady és Csinszka?
A városi vízhasználat háztartási eszköztárát mutatta be Ady Endre és Boncza Berta egykori lakásának fürdőhelyiségén keresztül az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Nagyvárosi vízhasználat és privát higiénia – Ady Endre és Boncza Berta fürdőszobája című programja az Ady Emlékmúzeumban.
Május 12-én történt
1907-ben ezen a napon született Katharine Hepburn amerikai színésznő, a legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett színművész. Tizenkét alkalommal jelölték a rangos elismerésre, ebből négyszer meg is nyerte az aranyszobrocskát. Az Oscar-díjakat a Morning Glory, Az aranytó, Az oroszlán télen és a Találd ki, ki jön vacsorára! című filmek főszerepéért kapta.
Május 11-én történt
1904-ben ezen a napon született Salvador Dalí katalán festőművész, a szürrealista festészet legismertebb képviselője, akinek alkotásaira a művészi fegyelem és a korlátlan képzelet ellentéte jellemző. Leghíresebb képei Az emlékezet állandósága, amelyen a legendás elfolyó órák láthatók, A lángoló zsiráf, a tigrisekkel és a póklábú elefánttal megfestett Látomás, illetve A polgárháború előérzete.
A pálfordulásból nem csak mondás lett, de Caravaggiót is megihlette
Szent Pál mondája számos alkotót megihletett már Caravaggiótól Albrecht Dürerig: a pálfordulás története a megbocsátás reményének szimbólumává vált.
Török kori kalandozás a Nemzeti Múzeumban
Egészen a török korig utazhatnak vissza az időben az érdeklődők május 17-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a Családdal a múzeumban rendezvénysorozat részeként Török kori mindennapok címmel rendeznek interaktív foglalkozást családok számára.
Május 10-én történt
„A szavakat sem elég megőrizni, a vetőmagra is kell mindig gondolni. Bizonyára ezért próbálok verseket írni. Szavakat csíráztatni” – fogalmazza a költészetről és az irodalomról az 1929-ben ezen a napon született Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas romániai magyar költő, író.
A természet diszkógömbje rave partit tart a föld alatt
A Természettudományi Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, miként válhat a szürke, unalmas barlangfal az UV-fénytől a természet diszkógömbjévé.
Hogyan éltek Attila hunjai Pannoniában?
Attila hunjai Pannoniában a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia május 13-i előadásának, amelyben a hunokkal, az ,,Attila-kori” élettel, a római Pannonia területével, illetve a korszakból származó régészeti leletekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Május 9-én történt
„A valóság se nem szép, se nem csúf, se nem rossz, se nem jó, sőt, értelme sincs semmi, amíg mi művészek értelmet nem adunk neki, ihlettel, látomással, lelkünk teremtő erejével szépséget, igazságot és jóságot nem lehelünk belé” – fogalmaz a művészet és a valóság kapcsolatáról az 1912-ben ezen a napon született Kossuth- és József Attila-díjas író, Ottlik Géza, az Iskola a határon szerzője.
A lélekharang szívhangjai
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének beszéde Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállításának megnyitóján a Múzeumkertben.
Berecz András különleges harangfotói már mesélnek a Múzeumkertben
Megnyílt Berecz András nóta- és mesemondó harangok „szívét”, azaz a harangnyelvek és a harangtestek több évszázados érintkezésének nyomait megörökítő, határdöntögető fotókiállítása. Nemcsak azért hány fittyet a határokra, mert a Kárpát-medence számos táját felöleli fotós gyűjteménye, hanem azért is, mert a kiállításon találkozik a képzőművészet, a történelem, a mese, a költészet és a tudomány. A PKÜ szervezésében megvalósult Szívverés a magasban című fotókiállítás június végégig látható a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, illetve előtte.
A bibliai Paradicsomtól a zen kerteken át az erotikus ligetekig
A kert s azon keresztül saját magunk művelésének témája sok iparművészeti tárgyon visszaköszön. Közülük mutatunk be néhányat.
Május 8-án történt
2023-ban ezen a napon hunyt el Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki hivatásáról egyszer úgy nyilatkozott, hogy mindig csak a színészetnek élt, együtt akart élni a szerepekkel, a külvilág nem létezett számára. Alkati adottságai miatt – királynői tartás, zengő, mély orgánum – pályája kezdetétől sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá, de kiváló humorérzéke, karikírozóképessége a vígjátékokban is kitűnően érvényesült.
Az Elefánt és a Quimby is fellép az idei Művészetek Völgyében
Július 18. és 27. között már 34. alkalommal vár mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye. A Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend hármas tíz napon át a magyar kulturális élet közepévé változik, ahol mindenki megtalálhatja a neki valót a programok között.
A Marvelnél is publikált Futaki Attila egyik utolsó műve egy Petőfi-képregény-adaptáció
Futaki Attila egyik utolsó, be nem fejezett alkotását, Petőfi Sándor Az apostol című művének képregény-adaptációját mutatták be május 6-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.