MNMKK
Lechner Ödön Isten tekintetére is gondolt
Bemutatták a magyar építőművészet történetének egyik legizgalmasabb szereplője, Lechner Ödön életéről készült dokumentumfilmet. A szecessziós építészet világszínvonalú alkotójáról erős színészgárda és autentikus szakértők közreműködésével készítette el látványos, pontos és tanulságos munkáját Szabó Szonja filmrendező.
Zenés fotók a Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállításán
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely október 7-én nyílt meg az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertjében. Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója a tárlat megnyitóján elmondta, hogy az MNM és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben lesz látható.
Ez a magyar regény Brazíliában is kötelező olvasmány
Kultúrsokk című sorozatunk következő részében kiderül, melyik magyar regény kötelező olvasmány Brazíliában és milyen színű volt kezdetben az Eiffel-torony.
Krúdy és Jókai reggelije Balatonfüreden
Irodalmi villásreggeli, azaz gábli, némi zenével, felolvasással és többfogásos menüvel. A ráérős gábli alkalmából megidézik a magyar irodalom egyik legszerethetőbb alakját, az álmodozó, mélabús Krúdy Gyulát, akihez ezúttal a veretes nagy író, a dicsőséges Jókai Mór is csatlakozik. Két merőben eltérő világ és alkat, akiknek ráadásul az étel elköltéséhez való viszonyuk is igencsak különbözik. Az életben ugyan személyesen nem ismerték egymást, Balatonfüreden most mégis együtt reggeliznek.
Talán szabad szemmel is láthatjuk a Lemmon-üstököst
Az idei ősz egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye lehet a C/2025 A6, azaz a Lemmon-üstökös megjelenése, a csillagászok szerint jó esély lesz arra, hogy szabad szemmel is láthatóvá váljon – adta hírül október 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Poszter helyett: Fülöp Luca
Fülöp Luca Beauty of Possibilities című festménye az intimitás és a kapcsolódás erejéről szól. Egy hálószoba falán a nyugalmat és bensőségességet sugározza, így válhat a csend és a másikra való figyelés állandó emlékeztetőjévé.
A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja
Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.
A Müpában idén is belekóstolhatunk a zenébe
A Müpa ifjúsági koncertsorozata, az Európa ízei idén is zenei utazásra hívja a közönséget, ahol a klasszikus zene fő fogásait éppolyan könnyen fogyaszthatóan és fenségesen tálalják, mint egy igazi lakomán.
Október 17-én történt
„Ha azt mondod, te őszinte akarsz lenni a művedben, újfent hazudsz. Nem őszintének vagy hazugnak, jónak vagy rossznak kell lenni, hanem jó mondatokat kell írni. A jó mondat az olyan, amiben a hazugság és az őszinteség is egyaránt benne van. Adekvát. És nem tudod, miért az. A jó mondatokból meg legyen vers. Ha lehetséges” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő, Darvasi László.
Csaknem ötmilliárd forintos kerettel indul a Petőfi Kulturális Program 2.0
Csaknem ötmilliárd forintos kerettel elindul november 1-jével a Petőfi Kulturális Program (PKP) 2.0 – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) október 16-án Kistarcsán. A jövő nyárig tartó program célja, hogy kétezer magyarországi település mellett még több száz Kárpát-medencei magyar település is csatlakozzon.
Nemzeti emlékhellyé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár
A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) épülete – jelentette be Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója október 15-én Budapesten, Az országos levéltár tornya című kamarakiállítás megnyitóján.
Október 16-án történt
„Az emlékezés akár az álom: átkölti a dolgokat, fölnagyítja, kiszínezi, eltorzítja életünk eseményeit, vagy tündéri széppé varázsolja őket. Föltámasztja a holtakat, megöli az élőket, agyunknak valamely rejtélyes rekeszéből elővarázsol elfelejtett arcokat, érzéseket. Hangokat hallunk: zenét, dallamot, szavakat, soha el nem mondott vallomásokat, és sokszor feledteti velünk azt, ami valóban megtörtént” – fogalmazta az 1981. október 16-án elhunyt József Attila-díjas költő, író, Várnai Zseni.
Október 15-én történt
„Az igazán nagy színészek alázatosak. Ahhoz, hogy az ember ilyen hosszú ideig tűzvonalban lehessen, már kevés az ego, ahhoz nagyon kell szeretni és tisztelni azt, amivel éppen foglalkozik” – fogalmazta a ma hatvanhatodik születésnapját ünneplő Rudolf Péter. A Vígszínházat igazgató Kossuth-díjas színművész nevéhez számos filmszerep is fűződik, többek között a Cha-cha-cha, a Szerencsés Dániel, az Üvegtigris, az 1945 és az Egy szoknya, egy nadrág című mozikban nyújtott emlékezetes alakítást.
Október 14-én történt
„Ahogy az ember abbahagyja a munkát, megpillantja a saját életét csupaszon. A munkával feldíszítem, tartalmassá teszem, de ha mindezt lehántom róla, tulajdonképpen nem is tudom megmondani, mit csináltam egy életen át” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, Nádas Péter, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
Október 13-án történt
Szindbád, Macskajáték, Liliomfi, Legato, Ballagó idő, Herkulesfürdői emlék, Égigérő fű – csak néhány film azok közül a mozik közül, amelyekben az 1907. október 13-án született Dajka Margit szerepelt. A komikus és drámai szerepeiben egyaránt felejthetetlen színésznő Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész volt, de sok más kitüntetése mellett a legnagyobb, hogy pályatársai nemcsak szerették, de tisztelték és zseniális művésznek tartották.
Október 12-én történt
„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni” – fogalmazta Oláh György magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akinek 1994. október 12-én ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.