MNMKK
November 3-án történt
1921. november 3-án született Charles Bronson amerikai filmszínész. A litván és tatár felmenőkkel rendelkező művész szénbányászként kezdte, harcolt a második világháborúban, majd bokszolóként kereste a kenyerét. Filmezni az ötvenes évek elején kezdett. Az általa megformált karakteres arcú, keménykötésű, hallgatag hősök a filmtörténet emblematikus alakjává tették, többek között a Bosszúvágy, a Volt egyszer egy vadnyugat, A hét mesterlövész, A piszkos tizenkettő és A halál 50 órája című filmekben láthattuk.
November 2-án történt
„A huszadik században a vers annyira öncélúvá alakult, hogy némelynek írója úgy véli, ami átvillan a fején, az már líra. Rettenetes félreértés. A versben nem magunkról és magunknak kell beszélnünk, hanem azokról a gondolatokról, érzésekről, amelyek ott lappangnak az olvasókban is” – fogalmazta az 1902. november 2-án született – és 1983-ban elhunyt – háromszoros Kossuth-díjas író, költő, Illyés Gyula.
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
Október 31-én történt
„Sok színész úgy él, hogy küzd a saját személyiségével. De nem mindenki ilyen. Akadnak nagy színészek, akik nem érzik szükségét, hogy sznobok legyenek” – állapította meg az 1929. október 31-én született – és 2016-ban elhunyt – olasz színművész, Bud Spencer, akit elsősorban a Piedone-filmekben, illetve krimi-, gengszter- és westernkomédiákban láthattunk, gyakran Terence Hill társaságában.
Október 30-án történt
„Kezdetben a művész önző célt szolgál, aztán magáért a művészetért dolgozik, aztán személyét is, művészetét is odaajándékozza a társadalomnak” – állapította meg az 1922. október 30-án elhunyt író, költő, drámaíró, Gárdonyi Géza, az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye, az Isten rabjai és a Hosszúhajú veszedelem szerzője.
Október 29-én történt
„A közönség elvárja tőlem a vidámságot. Az emberek ki vannak éhezve a nevetésre. Az én melankóliámra, kritikámra, haragomra csekély a kereslet. Hasonló jelenséggel már Shakespeare nagymester is találkozott. Megtanulta, hogy a közönség igazi, odaadó figyelméért nem érdemes okosnak lenni. Legjobb, legbiztosabb posta a bolondos vidámság. Ez a legsúlyosabb gondolatokat is képes elhordani a címzetthez” – nyilatkozta tavaly lapunknak a ma hatvannyolc éves Kossuth-díjas népdalénekes, mesemondó, folklórkutató, Berecz András.
Múzeumi kincsvadászattól a Krasznahorkai-kiállításig
Kincsvadászat az ország huszonöt múzeumában, meghosszabbított Krasznahorkai-kiállítás Szentendrén, előadás a női műgyűjtés történetéről és az egykori divatirányzatok egészségügyi kockázatairól – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Október 28-án történt
Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, aki testvérével, Gryllus Dániellel, Mikó Istvánnal és Radványi Balázzsal 1969-ben megalapította a ma is népszerű Kaláka együttest. A zenekar nevéhez közel ezer szerzemény, megzenésített vers, mesezene és gyermekdal fűződik, koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak.
Október 27-én történt
„Aki semmihez sem ért és nagyon rosszul tanul, az előbb-utóbb színész lesz” – állapította meg viccesen a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Szacsvay László. A nemzet színésze címmel kitüntetett művész a Katona József Színház alapító tagja, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Nyom nélkül, az S.O.S. szerelem!, a Rosszfiúk, a Blokád, a Mancs és a Valami madarak.
Október 26-án történt
„Az író a szövegében legyen jelen, ez a legfontosabb. Ha jelen van, a színész kitalálja mindazt, amit még el akar mondani neki az író utólag” – fogalmazta a ma kilencvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, színműíró, Szakonyi Károly, akinek olyan emlékezetes művek fűződnek a nevéhez, mint az Adáshiba, a Magányos biciklista, a Napfényes Granada és a Vénusz lánya.
Október 25-én történt
„A közönség kiszámíthatatlan; mindenütt más, mindig változó ízlésű. Az énekes csak egyet tehet: azt, hogy teljes erőbedobással dolgozik minden felvételen, minden koncerten. Így ha nem is jön be néha egy-egy dal, amiben bíztunk, mégis megnyugvást ad az a tudat, hogy mi mindent megtettünk, amire a tehetségünkből és erőnkből futotta” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekesnő, Kovács Kati.
Október 24-én történt
1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, összesen harmincegy operett – köztük A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa – komponistája. Mivel Lehár Ferenc halálának napja és a másik nagy operettszerző, Kálmán Imre születésnapja egyaránt október 24., 2002 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar operett napját.
Október 23-án történt
1956. október 23-án az egyetemisták békés tüntetésével kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének a sztálinista terror és a szovjet megszállás elleni küzdelme, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére október 23-a Magyarország nemzeti ünnepe.
Csak lélegezz, hallgass a szívedre, és merülj el a Kék Cetli hetedik epizódjában
Mi van akkor, ha az élet nem arról szól, hogy mindig mindent megértsünk, hanem sokkal inkább arról, hogy egyszerűen csak hagyjuk megtörténni és merjük megélni azt? A Kék Cetli hetedik epizódjában dr. Farkas Levente András a mindennapok hirtelen elillanó, de annál szebb pillanatainak nyomába ered.
Izgalmasan zárul a Varázshatalom kiállítás
Rendhagyó felolvasószínházzal és kurátori tárlatvezetéssel búcsúzik október 24-26-án a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának kétszáz éves évfordulója alkalmából született kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban.