naptár
Július 30-án történt
1899-ben ezen a napon rendezték az első nyilvános hazai vízilabda-mérkőzést Siófokon. A Magyar Úszó Egylet úszóiból összeállított két csapat 1:1-es döntetlent játszott. A vízilabda először 1900-ban, Párizsban szerepelt sportágként a nyári olimpiai játékokon, a magyar válogatott 1912 óta 24 alkalommal vett részt, kilencszer (1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2000, 2004, 2008) lett aranyérmes. 2000 óta a szerepel a programban a női vízilabda is.
Július 28-án történt
1794-ben Párizsban lefejezték a jakobinus diktatúra vezetőit, Maximilien de Robespierre-t, Louis-Antoine de Saint-Justöt és húsz társukat, ezzel véget ért a nagy terror időszaka, a francia forradalom konszolidáltabb szakaszába lépett.
Július 26-án történt
Gyémánt László 1935-ben ezen a napon született. A Kossuth-díjas festőművész, akinek rajzait már főiskolás korában Barcsay tanulmányaihoz hasonlították, az 1960-as évek elején fenegyereknek számított, aki nem illett a szocialista kultúrpolitikába. 1966-ban Bécsben lett volna kiállítása, megszerveztek egy találkozót számára Salvador Dalíval is, de nem kapott útlevelet. Két évvel később Aczél György személyesen tiltatta be a kiállítását az Eötvös-klubban. 1970-ben Londonba költözött, ahol politikai menedéket kért, 1973-ban Bécsbe települt, majd megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.1982-ben hazatért, 1987-ben megalapította az Óbudai Festőiskolát. Nevezetesek híres dzsessz-, illetve rockzenészekről, színészekről és művésztársairól készített portréi.
Július 25-én történt
2018-ban hunyt el Szepesi György, a legendás magyar rádiós sportkommentátor. Ő közvetítette a londoni 6:3-at, gyakran „az Aranycsapat tizenkettedik játékosának” nevezték. Lelkesedése, együttélése a játékkal sok rajongót szerzett. Volt, hogy a szurkolók a lelátóra is magukkal vitték a zsebrádiót, a magyarországi televíziózás kezdetén pedig a nézők a focimeccsek alatt gyakran lehalkították a tévét, és az ő hangját hallgatták hozzá. Legemlékezetesebb közvetítéseit a Magyar Rádió 1989-ben Szepesi György közvetít: Legszebb góljaink: a 6:3, 7:1 és a többiek címmel adta ki. Milliók kedvence volt, de életére súlyos árny vetült: mint az 2006-ban kiderült, 1950-ben az állambiztonság beszervezte, Galambos fedőnéven még Puskás Öcsiről is jelentett.
Július 24-én történt
A kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel – így nyilatkozott Károlyi Amy saját művészetéről egy vele készült interjúban. 1909-ben ezen a napon született Weöres Sándor felesége, aki maga is sikeres költő volt.
Július 23-án történt
„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól (...), az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól (...), mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, amelyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.” 1887-ben ezen napon született Bibó István.
Július 22-én történt
Apja kőfaragó volt Avignonban, és szépen énekelt. Mireille Mathieu az utóbbit választotta életpályául, példaképül pedig Edith Piafot. Húszéves korában hódította meg tehetségével a franciákat, amikor először szerepelt a televízióban, és hamarosan az egész világ a lábai előtt hevert. Uralkodók, milliárdosok és államfők éppúgy rajongtak érte, mint a nagyközönség. „Mit számít a reményét vesztett szív, amikor az örömről kell énekelni? Mit számít a bénítóan ható lámpaláz abban a pillanatban, amikor kigyulladnak a reflektorok?” – vallotta és énekelt. Pályafutása során 1200 dalt adott elő tizenegy nyelven, és 122 millió lemezét vették meg világszerte. Ma ünnepli 78. születésnapját.
Július 21-én történt
Juliette Binoche szerint Tarr Béla a valaha élt egyik legnagyobb filmrendező, Brad Pitt a Sátántangó után vált rajongójává. Az amerikai rendező Gus Van Sant ezt a filmet kockáról kockára újraforgatná színesben. Tarr Béla tavaly megkapta az Európai Filmdíj tiszteletbeli díját Manoel de Oliveira, Michel Piccoli, Sir Michael Caine, Andrzej Wajda és Costa-Gavras után. A Sátántangó, a Werckmeister harmóniák, A londoni férfi és A torinói ló rendezője 1955-ben ezen a napon született.
Július 20-án történt
Az 1974-ben ezen a napon született Aleszja Popova sosem bánta, hogy zárda jellegű volt az élete, mert mindenáron bizonyítani szeretett volna azoknak, akik hittek benne. A néhány éve lapunknak adott interjúban a Kossuth-díjas balettművész azt is elmondta: szerinte az élet lényege, hogy minden egyes percben, még egy portörlésben is örömünket leljük.
Július 19-én történt
Az 1879-ben ezen a napon született Móra Ferencet elsősorban a Kincskereső kisködmönről és A didergő királyról ismerjük. Talán kevesen tudják róla, hogy az ő, életében ki nem adott, később pedig cenzúrázott formában megjelent regénye alapján készült a Hannibál tanár úr című film.
Július 18-án történt
1833. július 18-án született Keleti Károly közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány megalapozója. Irányításával hajtották végre 1869-ben az első hazai népszámlálást. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1871-ben önállósult, vezetője haláláig Keleti Károly maradt. Nagy lendülettel fogott munkához, kidolgozta a statisztika elvi és módszertani kérdéseit. Ő hozta létre Európa legrégibb, ma is működő statisztikai szakkönyvtárát, amely a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly utcai épületében található.
Július 17-én történt
„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.
Július 16-án történt
24 éve hunyt el Petri György, a 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Kádár-kori illegális ellenzéki szerepvállalása miatt pályakezdése után hamarosan betiltott szerzővé vált, költeményei csak szamizdatban, illetve külföldön jelenhettek meg. Verseinek részletei közkinccsé váltak, közülük talán a legismertebb így hangzik: „Cipőmre nézek, fűző benne / nem lehet, hogy ez börtön lenne.”
Július 15-én történt
Ma ünnepli születésnapját Medveczky Ádám Kossuth- és Prima Primissima díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia kiválósága és számos egyéb rangos elismerés birtokosa, aki egy korábban lapunknak adott interjúban így fogalmazott: „A szeretet jóleső érzés: jólesik szeretni és szeretve lenni – ez nem tagadható. A zenésztársak bizonyára azért kedveltek, mert a zenekarból nőttem ki: egy vagyok közülük, és nem fentről, valami cézárként hatalmaskodom rajtuk.”
Július 14-én történt
Kudlik Júlia újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja 1945-ben ezen a napon születetett. 31 évig vezette a Delta című műsort, műsorvezetője volt az 1971-es, 1972-es és 1981-es Táncdalfesztiválnak, később a Kodály énekversenynek, illetve számos népdal- és népzenei vetélkedőnek. Alapító tagja volt az Iskolatelevíziónak, számos tévéfesztivál és díjátadó gála háziasszonyaként is láthattuk.
Július 13-án történt
„Annyi véletlenszerű, csodálatos dolog történt velem, hogy biztos vagyok benne: odafentről vigyáznak rám, és terelgetnek a helyes útra” – mondta Meláth Andrea néhány éve egy lapunknak adott interjúban. 1968-ban ezen a napon született a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett opera-énekesnő.