naptár
Április 28-án történt
„Mindig egészséges kritikával szemlélem az összes alakításomat, ez a földön tart, ezért nem félek egy mások által sikertelenebbnek titulált időszaktól. A siker fogalma szubjektív, mindenben meg lehet találni, akárcsak a kudarcot. Nem érzem sikerfüggőnek magamat” – fogalmazta egy interjúban a ma harminchatodik születésnapját ünneplő Törőcsik Franciska színésznő, akit többek között a Swing, a Budapest Noir, a Magyar menyegző, a BÚÉK és a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmekben, valamint a Hunyadi című tévésorozatban láthattunk.
Április 27-én történt
„A kitüntetésről nekem az a véleményem, hogy olyan, mint a bomba: felülről dobják, és rendszerint hülyét vagy ártatlant talál” – fogalmazta az 1935. április 27-én született posztumusz Kossuth-díjas színész, Őze Lajos. A magát csak „színjátékosnak” tituláló művészt többek között a Miskolci Nemzeti Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban, valamint a Tanú, Az ötödik pecsét, a Te rongyos élet és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattuk. Gyermekei – Őze Gábor operatőr és Őze Áron színész – szintén a művészi pályát választották.
Április 26-án történt
„Aki valódi elhivatottságot érez a művészi alkotáshoz, annak nyitott szemmel kell járnia a világban, átérezve a többi ember életének gondját-baját, felismerve a dolgok közötti összefüggéseket, keresve a megoldásokat, amelyek a haladást szolgálják” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő rockzenész, zeneszerző, Szörényi Levente. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas művész többek között az Illés és a Fonográf együttes gitáros-énekes-dalszerzőjeként, illetve az István, a király zeneszerzőjeként írta be a nevét a rocktörténetbe.
Április 25-én történt
„Zárkózott kislány voltam, kifejezetten gátlásos, nehezen nyíltam meg nagyobb társaságban, ezért az a dédelgetett vágyam, hogy színésznő legyek, mindenkit meglepett. Később, pályakezdőként megnyugodtam, amikor több híres színész nyilatkozatát olvashattam arról, hogy szintén zárkózott személyiségek, ám a színpadon ki tudnak tárulkozni” – mondta egy interjúban a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Götz Anna színésznő, akit többek között a Házasság szabadnappal, A szalmabábuk lázadása és a Julianus barát című filmekben láthattunk.
Április 24-én történt
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta egy interjúban az 1920. április 24-én született Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Zenthe Ferenc. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész két legismertebb alakítása a Tenkes kapitánya Eke Mátéja és a Szomszédok című teleregény Taki bácsija volt, de ezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint a 2×2 néha 5, a Fapados szerelem, a Jób lázadása, a Mese a 12 találatról és a Megfelelő ember kényes feladatra.
Április 23-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Bemutatkozó kisfilmjét 1994-ben forgatta Attila bohóc címmel, amit később újabbak követtek, jelentős szakmai sikereket aratva. Első nagyjátékfilmje, a nemzetközi szinten is elismert Liza, a rókatündér 2015-ben került a mozikba, majd az X – A rendszerből törölve című mozi és az Alvilág című tévésorozat következett. A filmezés mellett színházi rendezőként is kipróbálta magát, munkásságát számos díjjal ismerték már el.
Április 22-én történt
„Nem lehet rutinból nyomni a szakmát, mert óriási felelősséged van. Az emberek fogják a pénzüket, és ráköltik az aránylag drága jegyre, de várakozással vannak az ember felé. Nem lehet odamenni, és azt mondani, hogy jaj, most ezt kirázom a kisujjamból. Ez egy lebukós szakma” – állítja a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Falusi Mariann énekesnő. Az Artisjus-díjas művészt főként a Pa-Dö-Dő együttesből ismerjük, de a Stúdium Dixielandben is énekelt, szólólemezeket is készített, valamint filmekben és színházi előadásokban is szerepelt.
Április 21-én történt
„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.
Április 20-án történt
1915. április 20-án született Szeleczky Zita színésznő, aki 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián, majd 1944-ig tartó rövid hazai pályafutása során több mint két tucat filmben szerepelt, illetve a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház tagja volt. A vonzó megjelenésű, főként fiatal lányokat, lírai hősnőket és naivákat alakító színésznő 1945-ben távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.
Április 19-én történt
Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Vida Péter Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs színész, humorista, akit többek között a Katona József Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház és a Thália Színház előadásaiban, valamint számos filmben és tévésorozatban láthattunk. Mindemellett rendszeresen szinkronizál, hangjátékokban szerepel és a Rádiókabaré állandó közreműködője, de színházi rendezőként és televíziós műsorvezetőként is kipróbálta már magát az elmúlt években.
Április 18-án történt
2023. április 18-án hunyt el Török Ádám Máté Péter-díjas magyar énekes, fuvolista, dalszövegíró. A magyar rockzenei élet ikonikus alakja már gimnáziumi évei alatt zenélni kezdett, 1968-ban a Dogs énekese lett, majd megalapította a progresszív, blues- és jazz-rockot játszó Mini együttest. Később számos más formáció – többek között a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, illetve a Török–Tátrai Tandem – tagja volt, és olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Gőzhajó, a Vissza a városba, a Kell a barátság és a Kereszteslovag.
Április 17-én történt
„Az élet nagyon bonyolult azok számára, akik túlságosan gyávák és óvatosak! Éppen azoktól a sorsdöntő problémáktól futamodnak meg, melyeket legkönnyebb lett volna megvívniuk” – fogalmazta a 2003. április 17-én elhunyt Muráti Lili színésznő, akit az 1930-as és 40-es években a kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartottak, és akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint A csúnya lány, a 120-as tempó, Az éjszaka lánya, az Ez történt Budapesten, a Házassággal kezdődik és a Kölcsönadott élet.
Április 16-án történt
„A színház gyógyterápiának is kiváló. Kijátszhatjuk magunkból az apróbb-nagyobb problémáinkat. Egy-egy arra alkalmas feladatban kiadhatjuk a dühünket, a szomorúságunkat, a fájdalmunkat, ahogyan az örömeinket is. A színház mindenre jó!” – fogalmazta a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Schell Judit, akit többek között a Radnóti Miklós Színház, a Nemzeti Színház és a Thália Színház előadásaiban, valamint a Csak szex és más semmi, Az ember, aki nappal aludt és a Nejem, nőm, csajom című filmekben láthattuk.
Április 15-én történt
„Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerekszerep, fiatalszerep, középkorú- és öregszerep. Végtelen a lehetőség” – fogalmazta a ma kilencvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színész, Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a József Attila Színház, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve a Hattyúdal, a Szomorú vasárnap, a Bevégezetlen ragozás, a Megint tanú, a Csak semmi pánik és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattunk.
Április 14-én történt
„Rendszerint sokkal több összefüggés, nyelvi játék, mélység és sekélység található a szövegben, mint amennyit az író beletett. Egy más szempont szerint ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy az rossz jel a munka minőségét illetően, ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk” – fogalmazta az 1950. április 14-én született – és 2016-ban elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, Esterházy Péter, a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, a Hrabal könyve, A vajszínű árnyalat, a Harmonia cælestis és a Hasnyálmirigynapló szerzője.
Április 13-án történt
Ma ünnepli hetvenegyedik születésnapját Bornai Tibor zenész, dalszerző, akit legtöbben a KFT billentyűs-énekeseként ismernek, pedig a Bogyó, a Kentaur, a Küllőrojt, az Almárium, a Baba Yaga, a Tesztoszteron, az Ultramarin és a Komoly férfiak elnevezésű formációkban is zenélt, számos szólólemezt jelentetett meg, dalokat komponált Mácsai Pálnak, Kern Andrásnak, Somló Tamásnak, Nagy Natáliának, Koncz Zsuzsának, Eszményi Viktóriának és Ács Enikőnek, továbbá három musical, több filmzene és jó néhány könyv megírása is a nevéhez fűződik.