naptár
Április 12-én történt
„Amióta gyerekem van, néha már nagyon két lábon állok a földön, és sose vagyok önfeledt. Soha nem tudom úgy elengedni magam, ahogy gyerekkoromban – talán csak a gyerekemmel néha –, folyton agyalok, és meg akarok felelni, de minek? A színpad az igen, az kivétel, az ott egy álom, nem valóságos világ, ott bármi lehetséges” – fogalmazta a ma negyvenhatodik születésnapját ünneplő Danis Lídia színésznő, akit többek között a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A Hídember, a Genezis és a Csandra szekere című filmekben láthattunk.
Április 11-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.
Április 10-én történt
1962. április 10-én halt meg Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar–amerikai filmrendező, aki a filmtörténet hajnalán még színészként az elsők között kezdett némafilmezéssel foglalkozni Dániában, majd a húszas évek elején Ausztriában és Németországban forgatott, végül 1926-ban az Egyesült Államokban telepedett le, ahol – Michael Curtiz néven – több mint száz filmet forgatott. Híresebb munkái A tolonc, a Szodoma és Gomorra, A holnap hősei és a Casablanca voltak, utóbbiért 1944-ben Oscar-díjat kapott a legjobb rendező kategóriában.
Április 9-én történt
„A sors maga a szükségszerűség, amely véletlenekben jelentkezett. Minden szó, amit kiejtünk, önmagában véletlen, akármilyen következményekkel jár is. De kövesd csak nyomon kiejtett szavaidat, meg nem gondolt cselekedeteidet, kövesd nyomon a saját tudatos és nem tudatos lelki életedben... ki fog derülni, hogy nagyon is indokolt volt, hogy ezt vagy azt mondtad vagy tettél” – vélte az 1999. április 9-én elhunyt József Attila-díjas író, irodalomtörténész, Hegedüs Géza, A mámor zendülői, a Bálványrombolók és Az állam én vagyok című kötetek szerzője.
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.
Április 5-én történt
„Kitaláltam, hogy én nem utánzok senkit, nem másolom le senkinek a játékmodorát, hanem kialakítom a saját stílusom, és gyakorlatilag ezt fejlesztettem és fejlesztem a mai napig” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, Tátrai Tibor, aki az elmúlt évtizedekben olyan fontos és népszerű zenekarokban pengette, illetve pengeti a húrokat, mint a Sakk-Matt, a Syrius, a Juventus, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Török–Tátrai Tandem, a Tátrai Band, a Boom-Boom és a godfater.
Április 4-én történt
„Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.” / „Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.” / „A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett” / „Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát” – íme néhány gyöngyszem a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, Sándor György aranyköpései közül. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett „humoralistát” nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították.
Április 3-án történt
Ma ünnepli kilencvenegyedik születésnapját Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője munkásságának leghangsúlyosabb részét a köztéri kompozíciók képezik, de kisplasztikákat is készít, és grafikai alkotásai is jelentősek. Munkáinak visszatérő témája a második világháború és az 1956-os forradalom, de Ady Endre, József Attila, Kodály Zoltán, Kós Károly, Deák Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos alakját is megmintázta.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Április 1-jén történt
„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.
Március 31-én történt
„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.
Március 30-án történt
2023. március 30-án hunyt el Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, akit kézikamera-kezelése és világítástechnikája tett ismertté a hetvenes években, és akinek nemcsak a Magyar Filmszemlén ítélték oda hatszor a Legjobb operatőr díját, de a filmjei között Oscar-, Emmy- és ACE-díjas alkotás is megtalálható. Pályafutása során Elek Judit, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Zolnay Pál állandó alkotótársa volt, de András Ferenccel, Kovács Andrással, Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat forgatott.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Március 28-án történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, aki rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Nevét a Szabadság, szerelem című film tette országosan ismertté, de a Kaméleon, a Veszettek, a BÚÉK, az Ida regénye és a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozik, illetve a Csak szex és más semmi című televíziós sorozat is az alkotói palettáját színesítik.