naptár
Február 7-én történt
„Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik” – fogalmazta az 1993. február 7-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Mensáros László, akinek elegáns, intellektuális színészi játékát finom irónia és gazdag művészi eszköztár jellemezte. Számos színházi előadásban, játék- és tévéfilmben (például Aranysárkány, A magyar ugaron, Nyár a hegyen) nyújtott kiemelkedő alakítást, mindemellett önálló, verses estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Február 6-án történt
Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, akit elsősorban improvizációs művészetének és műfaji határokat átlépő játékának köszönhetően ismernek szerte a világon. Szólóban és más világhírű művészekkel is rendszeresen fellép, számos albuma jelent meg, és közreműködőként is legalább ennyi lemezen hallható a játéka. A kezdeményezésére létrejött zenei oktató és tehetséggondozó intézmény a Snétberger Zenei Tehetség Központ nevet viseli.
Február 5-én történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Schneider Zoltán Jászai Mari- és Kaszás Attila-díjas színművész, akit korábban a Katona József Színház és az Új Színház előadásaiban láthattunk, jelenleg a Radnóti Színház társulatának tagja. Mindezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint A Viszkis, a Testről és lélekről, a Majdnem menyasszony, A halál kilovagolt Perzsiából, valamint a Drága besúgott barátaim, és gyakran hallhatjuk szinkronszínészként is jellegzetes hangját.
Február 4-én történt
„Lehet vitatkozni róla, de nincs politika nélkül semmi. El tudok képzelni nagy írókat nélküle, de nemigen. Minden politika, az egész élet politika. Attól pedig nem félek, hogy emiatt az utókor számára elavulok, és nem tudok örök érvényűeket írni” – fogalmazta a 2012. február 4-én elhunyt kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus, Csurka István, akinek olyan emlékezetes drámák és regények fűződnek a nevéhez, mint a Deficit, a Döglött aknák és a Házmestersirató, illetve a Moór és Paál, A kard, a Dagonyázás és a Hamis tanú.
Február 3-án történt
1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.
Február 2-án történt
„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.
Február 1-jén történt
„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.
Január 31-én történt
2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.
Január 30-án történt
„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.
Január 29-én történt
„Bűnös dolog, hogy bennünket, színészeket megfosztottak az alkotói címtől. Azt senki ne mondja, hogy nem vagyunk alkotók. Kezembe kapom a szerepet, akkor a szereptanulás közben jönnek a gondolatok, a felfedezések, hogy mi van mögötte. Ebből a megtalálásból származik az egyszerűség, a spontaneitás, néha a poén is, amit talán még a szerző sem érez, amikor írja” – fogalmazta az 1899. január 29-én született Kossuth-díjas színművész, Páger Antal, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Hattyúdal, a Pacsirta és a Tanulmány a nőkről.
Január 28-án történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Kern András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező. Az énekesként, humoristaként és Woody Allen szinkronhangjaként is népszerű művész gyermekszínészként kezdte a pályáját, majd az 1962-es Ki mit tud?-on szerzett országos ismertséget paródiáival. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Vígszínházhoz szerződött és máig a társulat tagja, de olyan emlékezetes filmek is fűződnek a nevéhez, mint a Ripacsok, a Sztracsatella, a Te rongyos élet, a Pogány Madonna és A miniszter félrelép.
Január 27-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.
Január 26-án történt
„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 25-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas énekes, színész. Zenei pályáját a hatvanas évek végén kezdte amatőr zenekarokban, majd 1974-ben a P. Mobil tagjaként vált országosan ismertté. Később a Dinamit, a P. Box és az MHV énekese lett, illetve szólólemezeket is készített. Színészként a nyolcvanas években fedezték fel, majd – többek között – az István, a király Koppányaként, a Jézus Krisztus Szupersztár Pilátusaként, a Nyomorultak Jean Valjeanjaként és a Mária Evangéliuma János apostolaként láthattuk, hallhattuk.
Január 24-én történt
2025. január 24-én hunyt el Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, aki a Pinceszínház amatőr színészeként kezdte a pályáját, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, illetve a Budapesti Katona József Színház tagja lett, ahol megrendezte a teátrum történetének legnagyobb szériában futó darabját, a Portugált. Alapító igazgatója volt a Sanyi és Aranka Színháznak, és olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály, a Vakvilágban és a Tiszta Amerika.
Január 23-án történt
„Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte” – fogalmazta az 1944. január 23-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Tahi Tóth László, aki a főiskoláról kikerülve csatlakozott a Vígszínház társulatához, melynek a haláláig tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban és kabaréműsorban szerepelt, emellett festett, és könyvet is írt a színház, a színészek világáról.