A „kelyhes” pápa
A 32 első szent pápa sorában 217–222 között uralkodott I. Calixtus (Callistus, Kallisztosz, Kalistus). Névünnepét a IV. században keletkezett Depositio Martyrum (Vértanúk sírbatétele) lista október 14-ére keltezi. Nem kizárt persze, hogy tényleg ezen a napon temették, mindenesetre az ünnep kelte és a pápa neve különös módon egybecseng. A görög Kallisztosz azt jelenti: a „legszebb”. Ez volt a jelzője minden más istennő előtt Artemisznek, később azonban Aphrodité díszítő jelzője lett. Az istennők szépségversenyén ugyanis Párisz néki juttatta a legszebbnek járó aranyalmát, amire rá is volt vésve: té kalliszté, „a legszebbnek”. Persze a pápa neve más szóban is gyökerezhet, hiszen annyiféleképpen írták. Származhat az ugyancsak görög kalix, latin calix „kehely”, „serleg”, „tál”, „fazék”, szóból, ami mégiscsak jobban illik egy szentéletű papi férfiúhoz, ha égi horoszkópján mégannyira Vénusz uralkodik is. A kehely, mint a bornak, Krisztus vérének tartóedénye az egyik legszentebb keresztény jelkép: Mária-szimbólum, emellett azonban – borfejtés ideje lévén – ennek a naptári időszaknak is illő jelvénye. Az időszámítás első századaiban az ég is a borosserlegek emelgetésére adott jelt (erre mutat az antik Meditrinalia borkóstoló rítusa is). Ekkortájt vált láthatóvá a hajnali égen a Keverőedény más néven Serleg csillagzat. A józan ész arra int, hogy a pápa nevének „kelyhes” változatát, a Calixtust tekintsük eredetinek, s belássuk, hogy a „legszebb” névváltozat, latinosan Callistus, a Mérleg Vénusza tiszteletére elkövetett asztrológusi névfacsarás csupán.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium  (részlet)

1946. október 14-én alakult meg az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, amelynek célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése. E napon ünnepeljük a SZABVÁNYOSÍTÁSI VILÁGNAPot.

ANDERKÓ AURÉL, (Terep, 1869. október 14. – Budapest, 1940. június 2.): meteorológus, egyetemi tanár, a meteorológusok által széles körben ismert esőmérő szerkezet kidolgozója. A budapesti egyetemen a matematika-fizika szakból 1891-ben középiskolai tanári, 1894-ben bölcsészdoktori oklevelet, 1907-ben magántanári képesítést szerzett. A Meteorológiai Intézetnél 1891-től 1922-ig működött. Mint az ombrometriai osztály vezetője az úgynevezett Anderkó-féle esőmérőket vezette be; németországi tanulmányútja után Bogdánfi Ödönnel megteremtette a súlyombrográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert. Ő volt az első meteorológus, aki hazánkban egyetemi előadásokat hirdethetett. A varsói egyetemen tanárrá nevezték ki, és a Lengyel Meteorológiai Társaság elnökévé választotta. 37 önálló tanulmánya jelent meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

KIENITZ VILMOS (Alsószeli, 1889. október 14. – Gyula, 1959. május 19.): gépészmérnök, vízgépszerkesztő. A korabeli magyar öntözésügyi és a belvíz elleni védekezési szervezet kiépítője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1912-ben, majd a Lipták Gépgyárban, később Temesvár városi vízműveinél dolgozott. 1919-ben került az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő Társulathoz, melynek 1932-től igazgató-főmérnöke. Nevéhez fűződnek az 1930-as évek első felének legjelentősebb öntözésügyi eredményei: a Körös-völgyi öntözések kiépítése, ezzel kapcsolatban a vidék belvízrendezési problémáinak megoldása. Jelentős a róla elnevezett, rendkívül gazdaságosan és egyszerűen üzemeltethető, könnyen szállítható axiális szivattyú, mely belvízlevezetés és öntözés céljaira egyaránt használható, s 1934-től kezdve az ország egész területén elterjedt. Jelentős találmánya a zsilipkapu-szivattyú is.

A Privát Fotó és Film Alapítvány budai Corvin téren található gyűjteménye amatőr filmfelvételeket őriz hagyatékából:
[Vilmos Kienitz 1.] (home movie)1932-1940: farmers in a village, short vacations in Hungary (silent) language; 1932, 16 min; bad quality
[Vilmos Kienitz 2.] (home movie)1932-1960: family (silent) language; 1932, 13 min; bad quality (http://www.osa.ceu.hu/db/fa/320-1-2-1.htm)

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

KOSZTKA KÁROLY (Szentes, 1814 október 14.– Szentes, 1887. február 22.): mérnök. A 48-as szabadságharc mérnök-századosa, a magyar fegyverkészítő hagyományokra alapozva a harcok idején kidolgozta egy golyószóró elkészítésének tervét. Oklevelét az Institutum Geometricumban szerezte 1842-ben. 1846-ban nevezték ki lugosi városi mérnöknek. Golyószóró-tervét a szabadságharcban már felhasználni nem tudták, a modell és a tervrajzok azonban Szentesi Múzeumban megtekinthetők. Az 1850-es években a Mohács környéki Duna-part megerősítését és a Gyula városát az árvizektől megóvó csatorna kiépítését tervezte meg. 1861-től 1877-ig Veszprémben dolgozott a város főmérnökeként. Továbbra is dolgozott különböző fejlesztéseken a kézifegyverek és ágyúk tökéletesítésére.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

SCHICKEDANZ ALBERT (Biala, 1846. október 14. – Budapest, 1915. július 11.): műépítész, festő, a budapesti eklektikus építészet jelentős képviselője. Tanulmányait Karlsruhéban és Bécsben végezte. Budapesten Skalnitzky Antal, majd Ybl Miklós mellett dolgozott. Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Közös alkotásaik a budapesti Millenniumi emlékmű építészeti kialakítása (1897–1905), az új Műcsarnok (1905), a Szépművészeti Múzeum (1899–1907). Tervei alapján épült a Batthyány-síremlék és Budapesten a Deák Ferenc-, Arany János- és a Honvéd-szobor talapzata. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is. 1880–1902 között az Iparművészeti Iskola tanára volt. Városképei a Budapesti Történeti Múzeumban vannak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

TANGL KÁROLY (Pest, 1869. október 14. – Budapest, 1940. január 10) fizikus, a kozmikus sugárzások első magyarországi kutatója Eötvös Loránd tanársegédjeként kezdte pályáját. Kezdetben potenciálelmélettel, később mágnességgel, a folyadékok és gázok dielektromos állandójának vizsgálatával, végül a kapillaritással foglalkozott. Tanított a kolozsvári egyetemen – ennek 1915-től rektora is volt –, majd a műegyetemen illetve a budapesti tudományegyetemen; itt a kísérleti fizikát oktatta Eötvös tanszéki utódjaként. Intézetében kezdődött meg a kozmikus sugárzások kutatása Magyarországon.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)

TÖRÖK JÓZSEF (Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.) orvos, természettudós, a természettudományos szaknyelv ápolója 1842-ben Pesten szerzett diplomát, majd Berlinben, Párizsban és Bécsben képezte tovább magát főként a sebészet és a szülészet terén. Oktatói és gyakorló orvosi pályája Debrecenhez kötődött: a főiskolán tanított természettant és vegytant, 1948–49-ben a honvédkórház főorvosa volt, majd a jogakadémia törvényszéki és közegészségtani tanszékének tanára. Bugát Pál munkatársaként a Természettudományi Szóhalmazba összegyűjtötte az orvosi és természettudományi műszavakat, a magyar nyelv szótára számára pedig a vegytani kifejezéseket és ezeket magyarázatokkal is ellátta. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős; írt a magyar gyógyvizekről és fürdőkről, a természettudományok elhanyagolásának káros következményeiről, Magyarország közgazdaságilag nevezetes termékeiről és egy népszerű ember-élettani könyvet is megjelentetett. Elsőként írt összefoglaló értekezést a Magyarországon lehullott meteoritokról (Természettudományi Közlöny, 1882), az 1857-ben Kabán lehullott széntartalmú meteoritról pedig elsőként mutatta ki, hogy anyagában szerves vegyület is előfordul.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Az európai donációs napot 1996-ban rendezték meg először Genfben. Később, 2005-ben, a WHO világnappá nyilvánította, majd 2007 óta többször is megrendezték.  Az Európa Tanács kezdeményezte a Szervdonáció és transzplantáció európai napjának megtartását azzal a céllal, hogy kifejezzük tiszteletünket azok iránt, akik haláluk után vagy életük során szervüket adták embertársuknak. A világnappal javítható a szervadományozásra vonatkozó társadalmi tudatosság, és mérsékelhetők a témát övező félreértések. A szervadományozás és transzplantáció európai és világnapja Magyarországon október 14.

Az Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society – ERS) a tüdő évében, 2010-ben, hirdette meg először a légzésfunkciós világnapot. A szakmai közösség ezzel csatlakozott a Nemzetközi Légzési és Tüdőgyógyász Szövetségek Fóruma (Forum of International Respiratory Societies) által megszervezett A tüdő éve kampányhoz, amelynek célja az emberek tudatosságának növelése tüdejük egészségének megóvása érdekében. A fő cél, hogy tematizálják a légúti betegek számának növekedését, a légúti betegségek elleni küzdelem jelentőségét.