Nemes József
Ahogyan itt egymás örömére zenélünk, az hitet ad az emberiségben
Hétvégén kórusmuzsika töltötte meg Debrecen koncerttermeit, templomait és utcáit. Helyszíni interjúnk.
A malter ebben a rendszerben a szeretet
Nemes József számára a kóruséneklés már diákként a szabadságot és felszabadultságot jelentette. Lassan húsz éve karnagyként dolgozik azért, hogy a Lautitia kóruscsalád próbáira érkezők hasonlóan örömteli élményekkel térjenek haza. Amikor meglátogatom a debreceni Szent Efrém görögkatolikus iskolában, a gyerekek éppen óráról jönnek ki. Egyikük elújságolja, hogy sikerült javítania németből, másikuk is az órai eredményeivel büszkélkedik a köztük utat törő karnagynak. Érezhető, hogy Nemes József mindegyikük örömeit, gyengeségeit ismeri, atyai szeretettel és figyelemmel fordul feléjük. Kórusait a szakmában a legtöbben kivételes példaként emlegetik az éneklés és az együttlét örömét sugárzó együttesekre. Ez valószínűleg az ő személyiségéből is fakad. Erre voltam kíváncsi, amikor interjúra kértem. Azóta lezajlott az alábbi beszélgetésben emlegetett nemzetközi kórusverseny, ahonnan a gyerekek és a vegyes kar is aranydiplomával tértek haza.