nyelvtan
Marionettlélek, érdekbogár, rögnimfa
Nyolcvan éve hunyt el Szabó Dezső, a magyar irodalom legmeghökkentőbb alakja, és ennél már csak a sajátos szóalkotásai voltak különlegesebbek.
Mérges-e a mérgesgomba-szakértő?
Sokszor nehéz eldönteni, hogy külön- vagy egybeírunk-e bizonyos szavakat. Ilyenkor felmerülhet a kérdés: ha különírjuk, az a kisebbik gond?
Jó gazdái vagyunk a saját közléseinknek?
Hogyan cselekszünk pusztán a szavaink által? Mik a megfelelő körülmények a sikeres beszédcselekvéshez? És mit kell tudni a jelaktusokról? Az Élő magyaróra legújabb epizódjából kiderül.
Tegezed vagy magázod Nádasdy Ádám professzor urat?
A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a nyelvész Nádasdy Ádám két új kötetét mutatták be csurig telt termekben.
Cselekedhetünk pusztán a szavaink erejével?
És ha igen, ez varázslat vagy szimpla nyelvtan? Az Élő magyaróra friss epizódjából Pölcz Ádám nyelvész és Fodor Annamária színművész segítségével kiderül.
A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba
Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként november 11-én a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv napjához kapcsolódó ünnepségen dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora kapta az első Magyartanár-életműdíjat.
A tanár, akitől kikövetelik a gyerekek a házit
Bár általában nem a nyelvtanóra szokta a diákokat lázba hozni, Széplaki Erzsébet osztályaiban mégis toplistás helye lett a nyelvtannak, a gyerekek pedig szinte kikövetelik, hogy házi feladatot kapjanak az általa írt tankönyvből. Mivel érte ezt el? Erről faggattuk a Magyartanárdíjat nyert pedagógust.
Egy szó mint száz – Ikes ige
Szarvas Gábor 1887-ben a Hadüzenet az ikes ragozásnak című tanulmányában a történeti és korabeli helyzet miatt „elengedte” volna a szabályos ikes ragozást. Úgy tartotta (helyesen): „a mi még tegnap rendellenesség volt, az nem egyszer szabállyá válik s megfordítva.”