portré
Hetven éve hallgat Charlie Parker szaxofonja
Hetven esztendeje, 1955. március 12-én halt meg Charlie Parker, a jazz egyik óriása, a bebop stílus egyik létrehozója. Parker munkásságát számtalan lemez dokumentálja, életéről Philadelphiában operát mutattak be, a jazzrajongó Clint Eastwood pedig filmet forgatott róla Bird címmel.
Fleming felfedezésével köszöntött be az antibiotikumok kora
Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője hetven éve, 1955. március 11-én halt meg. A minden idők harmadik legnagyobb skót személyiségének választott Fleming nevét utca és tér, több intézmény, valamint egy kisbolygó és hegycsúcs is viseli.
Chuck Norris pont 85 éve döntött úgy, hogy megszületik
Március 10-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját a szóvicc atyja, Chuck Norris amerikai színész, harcművész, a Walker, a texasi kopó című sorozat, illetve a Magányos farkas, a Delta Force, az Ütközetben eltűnt, a Tomboló terror és a The Expendables – A feláldozhatók 2. című filmek sztárja.
Fiatalon túl modernnek, később divatjamúltnak tartották kortársai Ravelt
Százötven éve, 1875. március 7-én született Maurice Ravel francia impresszionista zeneszerző, a hangszerelés mestere, az egyik legismertebb klasszikus zenemű, a Bolero, illetve a Daphnis és Chloé balettzene komponistája.
Százéves lenne Pierre Boulez, Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolója
Száz éve, 1925. március 26-án született Pierre Boulez francia zeneszerző, karmester, a kortárs zene kimagasló alakja, aki pályafutása során több alkalommal vezényelt Magyarországon és akit Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának tekintettek.
Michelangelo nehéz természetű zseni volt
Ötszázötven éve, 1475. március 6-án született Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.
Kálmán György fő- és mellékállása is a színház volt
Száz éve, 1925. március 6-án született Kálmán György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki azt vallotta: „Ez a pálya alkalmas arra, hogy valaki legendává váljék, a végelszámolásnál azonban semmi más nem számít, csak a színpad.”
Salamon Béla félszegségében is ravasz kisembere a kabaréjelenetek fénypontja volt
Száznegyven éve, 1885. március 4-én született Salamon Béla, a magyar kabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége, akinek nevéhez olyan szállóigék fűződnek, mint a „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…”, a „Vigyázz, Malvin, jön a kanyar” és a „Lepsénynél még megvolt”.
Traumatológusként kezdte a pályáját a Mad Max rendezője
Március 3-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer, az egyik legeklektikusabb filmes a világon, a Mad Max-sorozaton kívül a nevéhez fűződik Az eastwicki boszorkányok vagy a Táncoló talpak című Oscar-díjas animációs film is.
Németh Lászlót erősen foglalkoztatta az értelmiség meghasonlása
Ötven éve, 1975. március 3-án halt meg Németh László Kossuth-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, a 20. századi magyar irodalom kimagasló alakja. Kultuszának ápolására 1987-ben Hódmezővásárhelyen megalakult a Németh László Társaság, kéziratos hagyatéka 2011-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.
Timothée Chalamet Heath Ledger miatt lett színész, ma Bob Dylanként hasít
Generációjának egyik legígéretesebb színésze volt már kannibál és csokigyáros, először 22 éves korában jelölték Oscar-díjra, idén pedig Bob Dylanként nyújtott alakításával versenyez az aranyszobrocskáért.
Zenével gyógyította a lelkeket ifjabb Sánta Ferenc
„Az orvos a testet gyógyítja, a cigányzenész pedig a lelket” – vallotta a nyolcvan éve, 1945. március 2-án született ifjabb Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapító tagja.
A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát
Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.
A dalaim többsége nem slágernek készült
A ma nyolcvanéves Victor Máté évtizedeken át volt a Magyar Rádió progresszív gondolkodású zenei rendezője. Nem mellesleg a hetvenes évek hajnalán a Non-Stop együttes dalszerző-előadója.
Révai Miklós élő organizmusokként képzelte el a nyelveket
Kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született a bánsági Nagyszentmiklóson Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar helyesírás alapjainak kidolgozója, a magyar történeti nyelvészet egyik megalapozója, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.
Jászai Mari Petőfiért rajongott, Széchenyit csodálta
Százhetvenöt éve, 1850. február 24-én született Jászai Mari, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki mintegy háromszáz szerepet játszott el élete során, emellett cikkeket is írt a magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről.