régészet
Tutanhamon apja építhette a most feltárt 3400 éves egyiptomi várost
Az Alexandria körüli térségről korábban azt feltételezzték, hogy csak a hellenisztikus kortól lakott, így a felfedezés újraírja a város történelmét.
Ókori római lótemető nyomaira bukkantak Stuttgartban
Dél-Németország legnagyobb római kori lótemetőjét találták meg Stuttgartban – adta hírül a baden-württembergi műemlékvédelmi hivatal. Az antik temető területén több mint száz ló csontvázát találták meg, a 2. század elején a térségben volt ugyanis a római hadsereg egyik legfontosabb állomáshelye.
Hogyan temetkeztek a középkori Magyarországon?
Régészeti feltárások, tárgyi hagyaték és irodalmi adatok alapján mutatja be a középkori Magyar Királyság lakóinak temetőit, temetkezési szokásait az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia április 15-i előadása, ahol Ritoók Ágnes régész várja majd az érdeklődőket.
Rómer Flóris nemcsak a műemlékeket, de ha kellett, a hazát is védte
Kétszáztíz éve, 1815. április 12-én született Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok, a magyar régészettudomány megalapozója, a műemlékvédelem kezdeményezője, aki tudományos tevékenysége mellett nemzetőrként és utászként is harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
Az okosgyárat akarták bővíteni, szokatlan temetkezési megoldásokat találtak
Egy római kori szarmata temetőhöz tartozó mintegy hetven sír feltárása során szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén.
Kiemelik az Aquincumban talált Mithras-szentélyt
Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) szakemberei által feltárt romfalakat daruval kezdték el kiemelni csütörtökön, az óbudai építkezés befejezéséig szakszerűen tárolják, majd egy védőépületben mutatják be a nagyközönségnek.
Szarmata mindennapok Bordányban
Az Alföldre az első században érkező és ott tartósan letelepedő szarmaták mindennapjait és a korszak régészeti hagyatékát bemutató kiállítás nyílt a Móra Ferenc Múzeum szakmai közreműködésével szerdán a bordányi régészeti parkban.
Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.
Százezer cserépdarab bizonyítja János evangéliumának igazságát
Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt, megegyezően a János evangéliumában írtakkal – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál az ásatásban részt vevőket idézve.
Vaskori temetők titkai után nyomozhatunk a Nemzeti Múzeumban
A magyarországi kora vaskor egyik leghíresebb és legrégebben kutatott lelőhelyére kalauzol és az itt folytatott ásatások eredményeibe enged bepillantást Soós Bence Völgy és magaslat – Kora vaskori előkelők temetője a Dél-Dunántúlon című előadása, amelyet április 1-jén hallgathatnak meg az érdeklődők az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumakadémia című programsorozatában.
Budapesti tárlatvezetés Óbudától a Városligetig a Vármúzeum sétahétvégéjén
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma idén is megrendezi a tavaly útjára indított Múzeum a város című sétahétvégét. Az április 12-13-i hétvégén rendezendő eseményen többek között Óbudával, a Várnegyeddel, a Városligettel, Zugló ismert és ismeretlen részeivel, valamint a Bródy Sándor utcával és annak egykori különc lakóival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Aquincumban a víz az istenek ajándéka volt
Aquincum históriája nem mesélhető el az ottani forrásvizek említése nélkül. Fényes Gabriella régésszel a római városok vízhasználatáról beszélgettünk.
Másfél millió éves csonteszközöket találtak régészek Tanzániában
Másfél millió évvel ezelőtt készült, elefántoktól és orrszarvúktól származó csontokból készült eszközökre bukkantak régészek Tanzániában. Ezek eddig a legrégebbi emberkéz alkotta csonteszközök, melyeket bő egymillió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt használtak.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.
Ismeretlen fáraó sírja került elő Egyiptomban
A titokzatos Anubisz-hegy nekropoliszában feltárt sír betekintést nyújthat a második átmeneti kor uralkodóinak temetkezési szokásaiba.
Bacchánsnők, vadászok és szatírok mulatoznak az újonnan felfedezett pompeji freskókon
A Bacchus-kultusz titkait feltáró festmények egy különös rituálét örökítenek meg, amely új megvilágításba helyezi az ókori vallási gyakorlatokat.