A Somlón megtalált elképesztő mennyiségű lelet kiemelkedő darabjai láthatóak a Hónap kincse kamarakiállításon a Nemzeti Múzeumban.jpg

Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.

A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagy sikerű Ragyogj! – Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál. A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nemcsak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.

A magyarországi régészet több mint 150 éve alatt annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia-borítású bronz nyakék – melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.

A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat. Ezek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.

A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy  bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronzjogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.

További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Június 13-án történt

Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő. A színészcsaládba született művész – édesapja Balázsovits Lajos, édesanyja Almási Éva színművész – számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, többek között a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab 40. évfordulóján bemutatott Popfesztivál 40 című előadásban, ahol ugyanazt a szerepet énekelte, amelyet korábban édesanyja. Új Republic-dalok című szólóalbuma 2009-ben jelent meg az együttes által kifejezetten számára írt dalokkal.

Június 12-én történt

„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.

Június 11-én történt

1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.

Június 10-én történt

„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.