A Somlón megtalált elképesztő mennyiségű lelet kiemelkedő darabjai láthatóak a Hónap kincse kamarakiállításon a Nemzeti Múzeumban.jpg

Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.

A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagy sikerű Ragyogj! – Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál. A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nemcsak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.

A magyarországi régészet több mint 150 éve alatt annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia-borítású bronz nyakék – melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.

A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat. Ezek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.

A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy  bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronzjogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.

További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Szeptember 4-én történt

„Egy filmforgatásban számomra az a gyönyörű, hogy olyat is meg tudok lépni, amit csak úgy magamért civilben nem tennék, de a filmért meg magáért a tehetségért megteszem. Ha tehetséget látok a rendezőben vagy a stábban, a csapatban, akkor azt érzem, hogy kutya kötelességem a maximumon felül teljesíteni. Számomra az a színészet, amikor meghaladom és kifacsarom magamat. Egy jól megcsinált jelenet után tudok csak elégedett lenni magammal” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvenéves Jászai Mari-díjas és Európai filmdíjas színésznő, Borbély Alexandra.

Szeptember 3-án történt

2012. szeptember 3-án hunyt el Foky Ottó Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas animációsfilm-rendező, tervező-grafikus, a tárgyanimáció műfajának egyik hazai megteremtője. Legismertebb alkotásai közé tartozik a Makk Marci, a Varjúdombi mesék, A legkisebb ugrifüles, a Mirr-Murr, a kandúr, valamint a Misi mókus kalandjai, amelyek generációk gyermekkorának meghatározó meséi lettek. Reklámfilmek és televíziós produkciók készítésében is részt vett, többek között a Magyar Televízió legnépszerűbb TV Maci figurájának megtervezése is nevéhez fűződik.

Szeptember 2-án történt

„Nem lehet, hogy este héttől tízig az ember maga legyen a szerep, játszania se kelljen. De amikor az ember egy az egyben maga a szerep, az a néző számára is emlékezetes tud maradni, akkor eltűnik minden, akkor nem veszi észre, hogy színházban van. Ezek a pillanatok maguktól nem születnek meg, ezeket nagyon elő kell készíteni, és amikor ott van a helyzet, tudni kell vele élni. Mert amikor indiszponáltak vagyunk, akkor is létrejön az előadás, csak a csoda marad el” – fogalmaza a ma 69. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színművész, Gáspár Tibor.

Szeptember 1-jén történt

„Nekem semmiből nincsen diplomám, sem színészetből, sem rendezésből, úgyhogy amolyan hályogkovács vagyok, autodidakta rendező, és mint ilyen, nincs kiforrott módszerem. Az jellemző, hogy rendelkező próbán felállítok egyfajta kreszt a színpadon, ami persze nem szentírás, ettől a későbbiekben el lehet térni. Szeretem nézni, ahogy egy színész magáévá teszi a szerepet, ahogy szépen lassan eggyé válik a karakterrel, és újabbnál újabb ötletek születnek” – fogalmazta a rendezésről egy interjúban a ma ötvenedik születésnapját ünneplő Simon Kornél színművész.