A Somlón megtalált elképesztő mennyiségű lelet kiemelkedő darabjai láthatóak a Hónap kincse kamarakiállításon a Nemzeti Múzeumban.jpg

Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.

A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagy sikerű Ragyogj! – Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál. A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nemcsak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.

A magyarországi régészet több mint 150 éve alatt annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia-borítású bronz nyakék – melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.

A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat. Ezek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.

A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy  bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronzjogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.

További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Április 17-én történt

„Az élet nagyon bonyolult azok számára, akik túlságosan gyávák és óvatosak! Éppen azoktól a sorsdöntő problémáktól futamodnak meg, melyeket legkönnyebb lett volna megvívniuk” – fogalmazta a 2003. április 17-én elhunyt Muráti Lili színésznő, akit az 1930-as és 40-es években a kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartottak, és akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint A csúnya lány, a 120-as tempó, Az éjszaka lánya, az Ez történt Budapesten, a Házassággal kezdődik és a Kölcsönadott élet.

Hamlet, Nosferatu, progresszív fotók és irodalmi hagyatékok – Programajánló

ÁPRILIS 16. Hamlet-talkshow a Pesti Színházban, Zsolnay-nap a Néprajzi Múzeumban, Nosferatu a Győri Balettel, irodalmi hagyatékok a PIM-ben, Barbár Családi Nap a Nemzeti Múzeumban, Vad Fruttik a Budapest Parkban, progresszív fotók Budapestről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Április 16-án történt

„A színház gyógyterápiának is kiváló. Kijátszhatjuk magunkból az apróbb-nagyobb problémáinkat. Egy-egy arra alkalmas feladatban kiadhatjuk a dühünket, a szomorúságunkat, a fájdalmunkat, ahogyan az örömeinket is. A színház mindenre jó!” – fogalmazta a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Schell Judit, akit többek között a Radnóti Miklós Színház, a Nemzeti Színház és a Thália Színház előadásaiban, valamint a Csak szex és más semmi, Az ember, aki nappal aludt és a Nejem, nőm, csajom című filmekben láthattuk.

Április 15-én történt

„Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerekszerep, fiatalszerep, középkorú- és öregszerep. Végtelen a lehetőség” – fogalmazta a ma kilencvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színész, Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a József Attila Színház, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve a Hattyúdal, a Szomorú vasárnap, a Bevégezetlen ragozás, a Megint tanú, a Csak semmi pánik és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattunk.