Révai Miklós

Április 1-jén történt

„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.

Február 24-én történt

„A rossz tanuló tudja, hogy ő szamár, és ha kilép az életbe, mindenkitől szívesen tanul. Az emberek pedig szeretik azokat, akik tanulni akarnak tőlük. Az első eminens azonban azt hiszi, ő mindenkinél okosabb; az emberek pedig tudvalevően utálják azokat, akik okosabbak akarnak lenni náluk” – fogalmazta az 1954. február 24-én elhunyt Herczeg Ferenc író, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, akinek nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Fenn és lenn, Az első vihar, a Balatoni rege, az Álomország, a Lélekrablás és a Magdaléna két élete.

Izsó Miklós alkotásai tették európai rangúvá a magyar szobrászatot

Százötven éve, 1875. május 29-én halt meg Izsó Miklós, a Búsuló juhász, a Táncoló parasztok sorozat és a Március 15. téri Petőfi-szobor alkotója, a nemzeti stílus megteremtője, az első európai rangú magyar szobrász.

Április 1-jén történt

1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat csapatkapitánya, becenevén Puskás Öcsi. Puskás a FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel, 2016-ban a goal.com internetes szakportál Legendák világbajnoksága elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.

Révai Miklós élő organizmusokként képzelte el a nyelveket

Kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született a bánsági Nagyszentmiklóson Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar helyesírás alapjainak kidolgozója, a magyar történeti nyelvészet egyik megalapozója, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.