Szabó Dezső
Marionettlélek, érdekbogár, rögnimfa
Nyolcvan éve hunyt el Szabó Dezső, a magyar irodalom legmeghökkentőbb alakja, és ennél már csak a sajátos szóalkotásai voltak különlegesebbek.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Szabó Dezső jelenségei a Magasfeszültségtől a Kitörésig
A Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, közel két évtizedes munkásságának egy olyan szegmensét mutatja be a Mai Manó Házban, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül.
Január 13-án történt
1173-ban ezen a napon koronázták királlyá III. Bélát, aki korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: huszonnégy esztendős uralkodásának végére a Magyar Királyság vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
Idén is találkozhatunk Frida Kahlóval a Mai Manó Házban
A Frida Kahlo-tárlatot már több mint tizenötezren nézték meg – eredetileg január 12-én zárt volna, ám a sikerre való tekintettel meghosszabbították. Nem csak emiatt érdemes idén is ellátogatni a Mai Manó Házba, hiszen olyan világhírű alkotók munkáit állítja ki, mint Mary Ellen Mark, Ylla vagy Rogi André.