tanulmánykötet

Tanulmánykötettel ünnepli a dupla Munkácsy-évfordulót a Déri Múzeum

A Déri Múzeum – Munkácsy Mihály Krisztus-képeinek három évtizede gondos őrzőjeként – a művész születésének száznyolcvanadik és a három festmény együttes bemutatójának harmincadik évfordulója alkalmából válogatott szövegekből álló tanulmánykötettel jelentkezik.

Az ismeretlen Uránia: megjelent a Nemzeti Filmszínház illusztrált monográfiája

Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel tekinti át a Nemzeti Filmszínház és az otthonául szolgáló épület 125 éves történetét a napokban megjelent, 260 fotóval illusztrált tanulmánykötet.

„Minden lehetsz, mire vágyok: talán semmi, talán Minden”

A Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát bemutatva nagyít rá a költő és felesége hétköznapjaira.

Új könyv Erdély izgalmas múltjáról

A Trianon 100. évfordulója alkalmából megjelent, gazdagon illusztrált Erdély című kötet a régió kialakulása, történelme, kultúrája, társadalmi összetettsége nyomába ered tanulmányok formájában, s ad objektív választ a mindenkit izgató, Erdélyhez kötődő kérdésekre.

56, te suhanc

A Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozat keretében jelent meg egy hiánypótló tanulmánykötet ’56, te suhanc címmel, melyben a filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakembereinek tanulmányait, elemzéseit olvashatjuk. A kötet főszerkesztőjével, Szűk Balázs tanárral, szerkesztővel, valamint egyik szerzőjével, Deák-Sárosi László filmesztétával beszélgettünk.

Elsöprő kisebbség

Gerő András tanulmánykötete 1988-ban jelent meg. Bár már jóval korábban készen állt a kiadásra, nem tartották kellően rendszerhűnek, így a publikálásról szó sem lehetett. A most megjelent második, bővített kiadás a magyar népképviselettel foglalkozik a Monarchia idején és olyan meglepő következtetéseket von le, melyek még a mai politikai viselkedéskultúrára is kihatnak.

Hagyománytörések

Szilágyi Márton irodalomtörténész 2016-os könyvhetére megjelent, Hagyománytörések című tanulmánykötete az 1840-es évek íróit mutatja be, kiemelten Petőfi Sándort, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt. A könyv nemcsak azért különleges, mert egy-egy alkotást helyez új kontextusba, de választ keres – és próbál is adni – arra a kérdésre, vajon miként élhetett meg az írásból az említett három művész, és hogyan alakították ki egzisztenciájukat.