tudomány
Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat
Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.
A fémorganikus térhálók kifejlesztői vehetik át idén a kémiai Nobel-díjat
Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 8-i stockholmi bejelentése szerint.
Talán szabad szemmel is láthatjuk a Lemmon-üstököst
Az idei ősz egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye lehet a C/2025 A6, azaz a Lemmon-üstökös megjelenése, a csillagászok szerint jó esély lesz arra, hogy szabad szemmel is láthatóvá váljon – adta hírül október 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Hogyan búcsúztak a világtól az aradi mártírok?
Bár eredetüket hiteles források nem erősítik meg, az aradi vértanúk napján felidézzük azokat a mondatokat, amelyek az 1848-1849-es szabadságharcban folytatott tevékenységük miatt százhetvenhat éve kivégzett, hősi halált halt honvédtisztek búcsúszavaiként élnek a köztudatban.
A héten kiderül, kik az idei Nobel-díjasok
Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Ki mondta, hogy mindig növekedni kell?
A gazdasági nemnövekedés fogalma újragondolja a jólétet: nem a GDP-ben, hanem emberi kapcsolatokban, közösségekben és ökológiai egyensúlyban méri a sikert.
Elhunyt Jane Goodall főemlőskutató és környezetvédő
Kilencvenegy éves korában elhunyt Jane Goodall brit főemlőskutató és környezetvédő – közölte október 1-jén a nevét viselő intézet.
Jegyzetek a múzeumba járáshoz – dr. Farkas Levente András útmutatója a Füves könyv nyomán
„Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt” – írja Márai Sándor a Füves könyvben a képzelőerőről. Ez a gondolat különösen érvényes a múzeumokra, ahol a múlt tárgyai nem puszta emlékek, hanem a képzelet forrásai.
Bendegúz, a Mátra sárkánya
Az 1700-as években még komolyan hitték, hogy a Kárpátok barlangjai sárkánycsontokat rejtenek. Ma már tudjuk, hogy a barlangi medvék köré szőttek legendákat.
Százhúsz éve reformálta meg a fizikát Einstein
Százhúsz éve, 1905. szeptember 26-án jelent meg Albert Einstein speciális relativitáselmélete, a newtoni fizikát meghaladó dolgozat alapjában változtatta meg felfogásunkat a világegyetemről.
Frei Zsolt: 12-13 milliárd fényévre található galaxisokat vagyunk képesek kutatni
Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikussal a Tejútrendszeren kívüli világegyetemről, a távoli galaxisok kutatásának lehetőségeiről beszélgettünk.
Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen
Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.
Egy falnyi csiga, tengernyi meglepetés
Óriáskagylók és mikroszkopikus csigák: a Mátra Múzeum csigafala új nézőpontot kínál a természet puhatestű csodáira.
Tudományos kuriózum vagy antropológiai látlelet a sziámi ikerpár csontváza?
Lenhossék József bonctani ritkasága nemcsak orvostörténeti érdekesség, hanem a 19. századi normák és rendellenességek különböző szempontjairól is árulkodik.
Elfogták a háromezer éves egyiptomi karperec eltüntetőit
Négy embert vettek őrizetbe a kairói Egyiptomi Múzeumban történt lopás ügyében, amely során egy háromezer éves ókori karperec tűnt el a restaurálási laboratóriumból – jelentette be szeptember 18-án az egyiptomi belügyminisztérium.
A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.