Hangjátékkal kezdődik a Magyar Színház előadása: miután a nézőtér elsötétedik, latin nyelvű templomi ének hangzik fel, s az ötödik felvonásból az az epizód, amelyben Roxán rájön, hogy Cyrano tizennégy év óta szerelmes belé. Eközben a színpad elején gyertyát gyújtanak, amit az előadás végén, halála pillanatában Cyrano olt el. Ezt követően a darabot annak rendje és módja szerint eljátsszák, természetesen a kezdetben beidézett jelenettel együtt. Mivel a Christian nevében írt utolsó levél felidézése már az előadás elején elhangzik, a dráma legmegindítóbb jelenete elveszti dramaturgiai súlyát ? sőt, hatását is.
A szövegkönyv végül is a gyönyörű Roxánra és a belé szerelmes három férfira, a fiatal, de mulya Christianra, a nagy orra miatt önértékelési problémákkal küzdő, vélt hátrányát vakmerő kalandokkal kompenzáló költőre, Cyranóra és a nagyhatalmú Guiche grófra koncentrál. Roxán imádja Christiant, gyűlöli Guiche-t, s fogalma sincs arról, hogy nagybátyja is titokban őt szereti. Jogosnak tűnik a rendezői-dramaturgiai koncepció, hisz e négy alak közötti viszony képezi a dráma magvát. Ám nehezen értelmezhető e szerelmi négyszög, ha Tóth Éva Roxánja középkorú, decens hölgy, Gémes Antos Christianja korlátolt, buta és piperkőc senki, a gróf pedig Fillár István alakításában pózoló, üresfejű és akarattalan. Egyikük sem akarja igazán birtokolni a nőt, nem is tesznek azért, hogy kegyét elérjék. És Cyranóval sem szállnak szembe, pedig ő más-más okból, de mindkettejük útját keresztezi. E felfogásban még Cyrano is kissé spleenes, lemondó, helyzetébe beletörődő férfi. Mivel a szándékokból hiányzik a mindent elsöprő akarat és szenvedély, az Ábrányi Emil magyarításában elhangzó riposztok sem eléggé szikrázóak. Pedig a színészek a csengő-bongó, dallamos verset remekül, a mai beszédtónushoz igazítva, de a vers zenéjét is megtartva interpretálják.
A dráma elementáris hatása ellen dolgozik a kopár színpad és Kovács Yvette takarékos díszlete is (hátul hatalmas vörös kelme kaput, színpadi függönyt, sátrakat idéz, egy láda lehet színpad, erkély vagy lőszeres rakasz, időnként, például a zárdajelenetben hinta ereszkedik alá, a csata végén hat kereszt tűnik fel a háttérben). Feltehetően a textus kétségtelenül meglévő érzelmességét ellensúlyozandó kerültek az előadásba különböző elidegenítő elemek, de vajon mi szükség van arra, hogy az erkély jelenetben ? amikor a nehezen fogalmazó Christiannak Cyrano súgja a Roxánhoz intézett szerelmes szavakat, sőt, a sötétben a fiatalembert félretolva maga vall szerelmet ? a játék átmenjen bohózatba?
