Balett az életért

Színpad

A Béjart-együttes 2002-es vígszínházi vendégszereplésének akkora híre ment városszerte, hogy legújabb turnéjukra - a "Svájc köszönti Budapestet" programsorozat keretében, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon - már hónapokkal azelőtt elfogytak a jegyek. Az idei két fellépés - az Erkel Színházban, több mint négyezer néző előtt - sem az őszinte érdeklődőknek, sem a hozzáértőknek nem okozott csalódást. A Queen Együttes dalaira és Wolfgang Amadeus Mozart néhány zongoradarabjára s hangszeres muzsikájára, Gianni Versace jelmezeiben lépett színpadra egy 90 perces montázs erejéig ez a nagyszeru társulat. A Balett az életért! (1997)
címu komplex koreográfiával, amellyel - a Béjart Ballet Lausanne bátran turnézhatott és turnézik is még világszerte (a budapesti vendégszereplést követően Olaszországban, Párizsban, Brüsszelben, majd - a nyár folyamán - Tokióban és Osakában.
Béjart nyíltan felvállalta, hogy Mozart mellett emléket állítson értelmetlenül meghalt muvészbarátainak. Olyan sztároknak, akik a maguk területén ünnepelt nagyságok voltak, s akik mindannyian rendkívülit alkottak.
1992-ben Aids-ben halt meg az őstehetség Jorge Donn (45), a páratlan Béjart-táncos, akit az Egy vándorlegény dalai címu Béjart-pas de deux-ben a magyar közönség is megcsodálhatott az Operaház színpadán. A Bolero - az ő főszereplésével is - példátlan sikereket ért meg világszerte, Budapesten is. A Tavaszünnep pedig, Béjart verziójában egy csupatánc szerelmi ritus - szintén az ő főszereplésével - , a Magyar Nemzeti Balett társulatának élén soha, senkivel nem vált olyan kifejezővé, oly erőteljessé és atavisztikussá, mint éppen vele.
1991-ban Aids-ben halt meg Freddie Mercury (45) is, a Queen frontembere. Béjart szerint - a másvilágon - Freddie és Mozart időről időre egymás mellett ülnek a zongoránál...
És alig tartották meg a premiert, néhány hónap múlva, 1997 júniusában Miami-ban megölték Gianni Versace-t, az ünnepelt és elismert divattervezőt. Versace a színházi világban tán még nagyobb jelentőségre tett szert, mint a divatszakmában. A Milánoi Scalában ő tervezte a Józseflegenda kosztümjeit, együttmuködött Bob Wilsonnal a Salome szcenírozásánál, Zizi Jeanmaire-rel a San Francisco-i Operaházban, és számos Béjart-baletthez adta egészen személyes névjegyét 1984 és 1997 között. A Ballet for Life címu monstre show-hoz is, amelyhez Béjart zömében hófehér jelmezeket álmodott és rendelt.
Béjart személyes vallomása szerint ezzel a szériával nem a halálnak akart emléket állítani, és nem is az Aids betegségére akart rávilágítani. Hanem olyan emberekre, akik mind nagyon fiatalon haltak meg. Mozart csak 35 évet élt, tehát halálakor 10 évvel még fiatalabb volt, mint Freddie és Jorge. Szándéka szerint vidám és boldog balettet akart komponálni. Olyat, amely az ifjúságról szól és a reményről, amely "határtalanul optimista, mint én!" - nyilatkozta Béjart a berlini bemutató musorfüzetében. Ezért került az előadás végére a dal: "The show must go on."

Kaán Zsuzsa / Táncmuveszet