Boris Charmatz

(MTI) A berlini Friedrich Verlag kiadónál megjelenő, nemzetközi kitekintésű Tanz című német folyóirat idén is felkérte a recenzenseit, hogy válasszák meg az év művészeit és előadását, ez alapján alakult ki a legjobbak névsora.
 

A francia Boris Charmatz 26 gyerekkel és gyermekekről készített Enfant címmel koreográfiát, amelyet előbb Avignonban, majd Essenben, a RuhrTriennalén lehetett látni. A gyermeki és szülői félelmeket vitte színre 9 felnőtt közreműködésével, érzékenyen, tiszta eszközökkel ? hangsúlyozták.
 
Az 1980-as években a Flamand Balett kiemelkedő szólótáncosnője, később neves kortárs koreográfus, Anne Teresa De Keersmaeker a közelmúltban három koreográfiában énekes-táncosnőként tért vissza a színpadra ? ezért ismerték el.
  
De Keersmaeker a kortárs tánc királynője, a klasszikus baletté pedig a Bukarestben született Alina Cojocaru ? vélték a kritikusok. John Neumeier Hamburgban bemutatott Liliom-koreográfiájában Julikát alakította. Ezért az alakításért nyerte el az év táncosnője címet.
 
A táncjáték Molnár Ferenc Liliom című művén alapul, a címszerepért, Liliomért Carsten Jung kapta meg az év táncosa címet. A kortárs tánc világából Martin Hansent tüntették ki e címmel. Hansen egy berlini produkcióban, Christoph Winkler Baader Choreographie einer Radikalisierung címmel készült darabjában a RAF vezéregyéniségét nagy átéléssel keltette életre. 
 
Az év produkciója a Can We Talk About This? című alkotás lett. A brit koreográfus Lloyd Newson és társulata, a DV8 előadása azt a kérdést feszegeti, meddig tolerálhatók a radikális iszlám törekvések, és vajon beszélhetünk-e erről.