GRAHAM, LIMÓN, AILEY ? TÁNCREKONSTRUKCIÓK
2006. december 20., 20.00 óra Trafó KMH
"A többhónapos áldozatos munkát vállaló próbavezetők, táncosok lépésről lépésre közeledve a táncokhoz, belülről élhették újra az eredeti alkotófolyamat útkereső dilemmáit. Igyekezvén belebújni a "nagy elődök" mozdulataiba, kompozíciós logikájukba, rengeteget tanulunk róluk és magunkról. Mércénk azonban mindig kettős volt: a mi tanulási folyamatunkból, módszertani kísérleteinkből mi az, ami túlmutat a pedagógiai szempontokon és számot tarthat a néző érdeklődésére. Megmondom: a darabok szépségén túl az a hihetetlen energia, ami változatlan erővel árad ezekből a kishíján felejtésre ítélt művekből." - mondja Angelus Iván, az est szerkesztője-rendezője.
Martha Graham - a XX. század talán leghíresebb modern tánc koreográfusa - 1930-ban illetve
36- ban készítette az esten bemutatott két koreográfiát. A Léptek az utcán című, 12 szereplős darab "a korszakot átitató szenvedélyes nyugtalanságot fogalmazta meg fegyelmezett, szikár és erőteljes mozdulatokkal, tisztán áttekinthető koreográfiai formában". A Sirató "Graham életművének emblematikus darabja lett, mert ebbe a mindössze néhány percnyi szólóba - amelyben ráadásul a táncos el sem hagyja a helyét és a testét elfedő ruhából is mindössze a lábfeje, az arca és a kézfeje villan ki néhány másodpercre - sikerült belesűrítenie ars poétikáját".
José Limón a korszak másik iskolateremtő koreográfusa. 1964-ben készül Koreográfiai áldozat című darabja Doris Humphrey-nak állít emléket: "Legyen ez egy emlékcsokor, amelyet mesteremnek, Dorisnak ajánlok. - írta Limón. - A virágokat az ő mozdulatai adják, én pedig egybefogtam ezeket...".
Alvin Ailey életművének legsikeresebb darabja a Revelation . A gospelekre és spirituálékra komponált jelenetek eltáncolása közben ébredtünk rá, hogy az eredetileg hangsúlyosan az amerikai feketék életérzését kifejező táncok messze túlmutatnak eredeti közegükön, kifejezik minden ember szabadságvágyát, szerelmét, hitét.
Az estet záró Limón darab címe a Mindennek rendelt ideje van kezdetű ószövetségi szövegre utal. A mű ihletője a Prédikátor könyvének 3. szakasza, amelyben az emberi élet tevékenységei sorjáznak: születés és halál, ölés és gyógyítás, rontás és építés, megőrzés és eldobás, hallgatás és szólás, hadakozás és békesség, szeretet és gyűlölet, sírás és nevetés, jajgatás és táncolás.
