Budapest, 2007. március 8. Az életének 72. évében, február 23-án Sopronban elhunyt Havas Ferenc Kossuth-díjas balett-táncos, balettmester, kiváló művész ravatala a Magyar Állami Operaház előcsarnokában. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest, 2007. március 8. Az életének 72. évében, február 23-án Sopronban elhunyt Havas Ferenc Kossuth-díjas balett-táncos, balettmester, kiváló művész ravatala a Magyar Állami Operaház előcsarnokában.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

(MTI) – A Kossuth-díjas mesterművész, az operaház örökös tagja életének 72. évében, február 24-én hosszas betegség után hunyt el.
    Havas Ferenc koporsóját az Ybl-palota előcsarnokában ravatalozták fel. Itt elsőként Keveházi Gábor balettigazgató búcsúzott tőle, hangsúlyozva: a balettművész azon ritka személyiségek közé tartozott, akiket mindenki szeretett.
    “Szerettünk, mert jó ember voltál, szerettünk, mert fantasztikus kolléga voltál. Mindig, mindenkinek segítettél. A fiatal táncosokat – főleg, ha tehetségesek voltak – felkaroltad. Jómagam is sokat köszönhetek neked” – fogalmazott.
    A balettigazgató hozzátette: Havas Ferenc szellemisége, művészete, szorgalma, optimizmusa mindig itt lesz közöttünk.
    Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a művész alakjának eleganciájára emlékezett.
    Felidézte azokat a szerepeket, amelyekben Havas Ferenc sikereket aratott, rámutatva arra, hogy a tánc a pillanat művészete, illékonyságát a pedagógiai munka állítja meg.
    Véleménye szerint a balettművész öröksége a nevelői, és a versenyek zsűrijében végzett munkában vált maradandóvá.
    Ifj. Nagy Zoltán, a Magyar Táncművészeti főiskola rektora a mestert, a személyes példaképet idézte fel.
    “Mindig a maximumot akarta átadni, sugározta az energiát” – emlékezett. Hozzátette, hogy Havas Ferenc vállalta azt a felelősséget, amely saját nemzedékét terheli: megőrzni a nagy elődök emlékét.
    A pályatársak nevében búcsúzva Pártay Lilla azt páratlan a biztonságot emelte ki, amelyet a művész mint partner nyújtott a táncosnőknek.  
    Havas Ferenc több mint fél évszázadon át volt a dalszínház táncegyüttesének egyik vezető táncosa. A Kossuth-díj mellett érdemes és kiváló művész címmel, Liszt-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.
    Nagy sikerrel táncolta a klasszikus alkotások férfi főszerepeit: A hattyúk tavában a Herceget alakította, a Csipkerózsikában Desirét, a Rómeó és Júliában Rómeót, illetve Capuletet, A makrancos Katában Baptistát, a Seherezádéban pedig a Szultánt.
    A művészt 1952-ben ösztöndíjasként szerződtette az operaház. A következő évben Harangozó Gyula rábízta a Keszkenő című balett férfi főszerepét, ugyanebben az esztendőben Havas Ferenc megkapta magántáncosi kinevezését.
    1960 és 1964 között a London Festival Ballet vendégszólistája, 1974-től a Grand Ballet Classique de France állandó tagja volt. 1964-ben és 1966-ban a moszkvai Nagy Színházban Rómeót táncolta. Színpadi munkája mellett tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, 1999-től az intézmény docense volt.
    A Magyar Állami Operaház örökös tagját csütörtökön délután a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.