PROFANA - Bartók hidak

Színpad

A Duna Művészegyüttes bemutatója

Bemutató: 2006. október 20. 19.00 óra Nemzeti Táncszínház

"Híd-forma". Így nevezte el Bartók Béla saját zenei világának - érett korú műveinek - struktúra-szervező elvét, dramaturgiai koncepcióját. A "híd" azonban az ő esetében nem csak formai-szerkezeti sajátosság, hanem zenei munkásságának, életművének lényegi ismertető jegye is, igazi metaforikus tartalma. Bartók egész életében, egész életével hídépítő volt, határokat, szakadékokat áthidaló, kultúrák között közvetítő. Magyarként volt európai, világpolgárként patrióta. Műveiben - talán éppen ezért - polaritások feleselnek, vitatkoznak egymással: a természeti lét a társadalmi léttel, az emlékezet a várakozással perlekedik, tételek és ellentételek harcolnak a "győzelemért". Az igazság pedig - a mindig dialektikus - a szimmetriában történik, a "híd-középben", ott, ahol kötés és oldás, koncentráció és dekoncentráció, nyitott és zárt egymásra talál, soha nem látott (hallott) egyensúllyá, harmóniává alakul. Lendvai Ernő, a nemzetközi hírű Bartók kutató erről a következőket írja: ".a híd-formában sikerült megjelenítenie a század emberének nagy törekvését: az átalakulni akarás vágyát. A híd vezet valahová. Középpontjának jut az a szerep, hogy a híd ívét visszafelé fordítsa és kiváltsa a metamorfózist - azt a minőségi átalakulást, ami minden igazi drámai történés alapja."

Táncszínházi előadásunk a hídépítő Bartók Bélának tiszteleg a tiszta forrás és a modern-kortárs kölcsönhatásban alkotott művek sorában.

PROFANA (Bartók-hidak)

I.rész

1.Cantata Profana

2.Hegedű duók-válogatás

3.Allegro Barbaro

II. rész

4.Két arckép

5.Táncszvit

Zene: Bartók Béla
Zongorán közreműködik: Hlavacsek Tihamér
Díszlet - jelmez: Túri Erzsébet
Konzulens: Hegedűs Sándor,
Munkatársak: Bonifert Katalin, Vámos László,
Koreográfia: Juhász Zsolt, 1,2,4,5, Katona Gábor 3,5 Harangozó díjas, Mihályi Gábor 2, Mucsi János 2,

Rendezés: Juhász Zsolt Harangozó díjas, Mucsi János Harangozó díjas