(MTI) - Vastapsot kapott a Győri Balett Moszkvában szerda esti Púrim előadásáért. A győriek ezúttal az orosz közönségnek táncolták el a Budapest Klezmer Band muzsikájára, miképpen lett a zsidó Eszter önfeláldozó kockázatvállalással Ahasvéros perzsa király felesége, hogy megmentse a birodalomban élő népét a kiirtástól, leleplezve a főudvaronc Hámán ármánykodását és akasztófára juttatva őt.
Az ótestamentumi Eszter-könyv B. Turán Róbert librettója szerinti előtörténete végül is azt mutatja be William Fomin és Juhos István koreográfiájával, Jávori Ferenc (Fegya) zenéjével, hogyan oldódnak fel az előtítéletek, hogyan találnak egymásra, örülnek együtt zsidó és más vallású emberek, miért jelent felszabadulást a púrim vidám ünnepe - mondta Kiss János igazgató, művészeti vezető az MTI-nek.
A permi balett egy húszéves szólistáját egyébként annyira megigézte a moszkvai Zsidó Kulturális Napok és az oroszországi Magyar Kulturális Évad keretébe illeszkedő vendégjáték, hogy Győrbe akar szerződni - jegyezte meg Kiss, hozzátéve: a Púrimot, amely 1999-es győri bemutatója óta már százhúsznál több előadást ért meg, beleértve pozsonyi, New York-i, hágai, római és londoni vendégfellépéseket, legközelebb Budapesten játsszák a jövő hét csütörtökén.
Orosz kritikusok ugyanakkor naivan egyszerűnek találták a Győri Balett Purim, avagy a sorsvetés című táncjátékát, amely mégis meghódította a moszkvai közönséget. A Kommerszant csütörtöki számában úgy találta, hogy a Győri Balett - amely az 1980-as években Markó Iván vezetése alatt a modern koreográfia előretolt állása volt a szocialista táborban - rejtélyes módon a szovjet balett olyan vonásait vette fel, mint az illusztratív és akrobatikus hajlam.
A Kommerszant szerint a bibliai téma magyar interpretációját az elbűvölő zene mentette meg a szovjet pátosztól: Jávori Ferenc (Fegya) ínycsiklandó vegyestálat komponált ősi zsidó dallamokból, népszerű askenázi motívumokból, balkáni folklórból és jazzmuzsikából. A Budapest Klezmer Band hegedűse időnként ki-kiszökik a színen táncolók közé a háromszögletű palotadíszlet emeleti szobájából - jegyezte meg a lap, hozzátéve: a tragikus ebben a balettben olyan természetesen fordul komikusra, hogy még ijedségre sincs idő.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az alkotók a szent könyvhöz illő egyszerű formákat kerestek, de a Biblia ősi egyszerűsége nem azonos a mexikói tévéregények naivságával, amilyen szellemben az Eszter-témát eltáncolták. Társadalmi nézőpontból viszont, vagyis a közönség java részének nézőpontjából a balett eszünkbe idézte, hogy helytelen fajgyűlölőnek lenni, az igazság győzedelmeskedik, s a nép ellenségei pedig elpusztulnak. Feltéve, ha időben eljutunk a cárig, hogy bepanaszolhassuk a környezetében lévő gonosztevőket - írta.
A moszkvai közönség azonban elégedett volt a látvánnyal, beleértve a kipát viselő nagypapákat is - állapította meg az Izvesztyija, szembeállítva az előadás sikerét a Raszputyin című orosz balett elleni tüntetéssel, amelyen néhány tucat ortodox hívő sérelmezte, hogy a cár táncra perdül benne. Az orosz lap elismerte: amikor a fináléban valamennyi táncos színre lép, elropva egy ráadást, az ember összecsapja a tenyerét, hogy örömet szerezzen nekik. Látja a csillogó szemüket, és együtt örül velük, mint a gyerekekkel, akik fejükbe vették, hogy előadnak valamit a Bibliából. Igaz, azután eszébe jut, hogy mindezt nem afféle amatőr táncosok adták elő, hanem a Győri Balett, amelyet 1979-ben a Béjart-tanítvány Markó alapított...
