Igazán érzékletes volt a látó résztvevők számára is, amikor Baráth Anita, a Gyengénlátók Általános Iskolája és EGYMI vezetője két különböző audionarrációval írt le egy Picasso-festményt. A látássérültek így találhatnak élvezetet egy-egy múzeumlátogatásban. Korábban látó barátokra, családtagokra szorultak, akik saját leírásaikkal segítették eligazodásukat a kulturális térben. Ma már professzionális eszközök és felkészült jeltolmácsok, audionarrátorok teszik élvezetessé az előadó-művészeti produkciókat a hallás- és látássérültek számára.

Fotó forrása: Pesti Magyar Színház

4 év alatt 94 akadálymentesített előadás

A Pesti Magyar Színház 2015 októberében mutatta be az első olyan előadást, Arnold Wesker A konyha című darabját, amelyet audionarrációval látott el. Így a látássérültek a fejhallgatóban tolmácsolt információkkal kiegészítve élvezhették az előadást. Némiképp hasonló a történet, mint a hajdani rádiós színházi közvetítések esetében, ám további speciális igényekre kell tekintettel lenniük a narrátoroknak. Megoszlanak a vélemények például arról, hogy érdemes-e színeket emlegetni a látássérült közönség számára.

A Pesti Magyar Színház az elmúlt négy évben összesen 94 akadálymentesített előadást kínált fogyatékkal élő látogatóinak, akik többségében – 62 százalékban – látássérültek, 33 százalékban hallássérültek, kisebb részben pedig kerekesszékkel érkezők és értelmileg akadályozottak.

Fekete Péter
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: a színház világában a közönség és a színpad közötti láthatatlan határt „negyedik falként” emlegetik. Míg egy átlagos nézőnek csupán ezt a falat kell „áttörnie”, hogy azonosulhasson, részese lehessen a produkciónak, addig egy fogyatékkal élőnek jóval komolyabb falakkal kell megküzdenie – fogalmazott. Az államtitkár hozzátette: több intézményben akadnak jó gyakorlatok.

A Fővárosi Nagycirkusz a világon elsőként készítette el produkcióinak vakok és gyengénlátók számára is élvezetes változatát – hangsúlyozta.

Szabó Sándor, az MTVA kiemelt feliratozó-szerkesztője a konferencián bejelentette: 2020 szeptember elsejétől audionarrációval látják el az összes csatornájuk műsorát.

A Pesti Magyar Színház igazgatója megnyitójában kiemelte: a cél, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a művészet élményét, és hamarosan az ország minden színházában elérhető legyen akadálymentes előadás. Zalán János megjegyezte: arra törekszenek, hogy amolyan központként is működjenek, megosztva tapasztalataikat az ebben még kevésbé jártas színházakkal.

Zalán János
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

„Januártól nemzeti családi és ifjúsági színházként működünk majd, ám továbbra is nagy hangsúlyt kap a színházra nevelés, ép és fogyatékkal élő nézők számára egyaránt.” Az igazgató arról is beszélt, hogy fontos lenne az akadálymentesítésre vonatkozó törekvéseket beépíteni a pedagógusképzésbe, valamint emelni a jelnyelvi és más szakemberképzések színvonalát.

Látható láthatatlan

Hangsúlyozta: négy éve együttműködnek a Gyengénlátók Általános Iskolájával, amelynek 120 tanulója minden évadban részt vesz legalább egy – audionarrációval ellátott – előadásukon.

Tóth Cecília audionarrátor
Fotó forrása: Pesti Magyar Színház

Tóth Cecília, a színház társadalmi felelősségvállalási referense elmondta: az előadások akadálymentesítésén túl Látható láthatatlan néven speciális színház-pedagógiai programot működtetnek, illetve tartanak érzékenyítő foglalkozásokat is. Az idei évadtól pedig a hallókészülékkel érkezők egy speciális hallássegítő rendszerrel követhetik az előadásokat.

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ sajtófőnöke arról beszélt, hogy milyen előkészületek előzték meg a látássérültek számára tartott előadásaikat, amelyek során lehetőséget biztosítanak például tapintással szerzett tapasztalásra is.

Nyitókép forrása: Pesti Magyar Színház