Adybandi ébresztése - kiállítás és múzeumi nyomozás
A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében: szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett. Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, és ekkor kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent - szintén a Hajdú-bihari megyeszékhelyen.
Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás: pár kulcsszó, melyekkel leírható az a két év, melyet a költő a városban töltött. A kiállítás ezen hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének és munkásságának ebbe a korai időszakába. A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be a debreceni évek főbb kapcsolódási pontjait, a múzeumi "nyomozáson" pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel. A kiállítás 2019. december 31-ig tekinthető meg.
Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban
Segíteni a balesetet szenvedőkön a legrégebbi korok óta kihívást jelent az emberiség számára. A korai vallási módszerekre és babonákra épülő megoldások azonban csak a felvilágosult abszolutizmus korában kezdtek ésszerűsödni, majd fokozatosan átkerültek az egészségügyi szakma oldalára. Ebben az időszakban a bajba jutottak orvos hiányában a borbélysebészekre voltak utalva.
A borbélyok kezdetekben a sebészcéheknél, majd 1770-től a Nagyszombati Egyetemen elindított orvos- és sebészképzés után, komolyabb felügyelet mellett, egyetemi berkekben szerezték a sebészi képesítést. Az általuk végzett beavatkozások többnyire a sebek, fekélyek, ficamok, törések kezelésében, foghúzásban, érvágásban, piócák használatában merültek ki.
A 19. század végén elavultnak tekintett módszereik miatt a borbélysebészek működését rendelet szüntette be. Innentől a sürgősségi ellátás gyakorlata véglegesen orvosi feladattá vált. A Debreceni Irodalom Házának új időszaki kiállítása Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban címmel a mentőmunka értékeit és a mentőszolgálat fejlődését mutatja be a 20. század elejétől napjainkig. 1950. július 1-jén ebben az épületben alakult meg az Országos Mentőszolgálat debreceni állomása.
A kiállítás 2019. szeptember 30-ig tekinthető meg.
A teljes cikk a Magyar Múzeumok oldalán olvasható.
