Az alkotó az MTI-nek elmondta, hogy 1972-től kezdett saját maga által kitalált technikával fénynyomatokat készíteni. Lepelre olyan különböző talált tárgyakat vagy formákat tett rá, amelyek az anyagot megvédték a naptól, azon a helyen megmaradt az anyag eredeti színe, a többi helyen pedig kifakult.
Technikáját odáig fejlesztette, hogy az anyagok kifakulásának gyorsaságát már képes befolyásolni, és bele is fest a felületekbe, amitől megint más forma jön létre. Mindegyik munkáján mint motiváció szerepel ez a fénynyomat, legyen szó táblaképekről vagy nagyobb méretű textilekről.
?Az utóbbi időben készített alkotásaimban anyagokat, különböző felületeket ütköztetek, például az olaj-vászon felületet és a fénynyomatot egymás mellett vagy egymáson szerepeltetem, ezek már inkább síkplasztikák, mint táblaképek? ? tette hozzá a művész.
 |
| Polgár Csaba: Térszituáció, 1996 |
Kezdetben monokróm alkotásokat hozott létre és téglát használt a fénynyomatokhoz, az elmúlt időszakban inkább színesebb kompozíciókat alkot.
Polgár Csaba arról is beszélt, hogy ez a képépítkezés fordítottan olyan, mint a fotogram technika, az objektív nélküli fényképezés. ?Ha egy fényérzékeny fotópapírra ráhelyezel egy tárgyat, az úgy marad, de ahol fény éri, besötétedik. Nálam ez fordítva működik, megmarad az anyag színe, a többi helyen pedig kifakul? ? magyarázta a művész.
Polgár Csaba 1967-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán, mestere Kürthyné Hauer Irén, Rákossy Zoltán, Gerzson Pál és Eigel István volt. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1970-től tanított, 2008-tól a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára.
A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galéria tárlata január 6-ig látható.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Budapest Galéria)
