Hommage à Barcsay

Képző

Pataki Ferenc festőművész Hommage à Barcsay című kiállítása tisztelgés a mester, Barcsay Jenő művészi és emberi nagysága előtt. Az ÚjMűhely Galériában június 19-én megnyílt válogatás a művész 1989 és 2019 közötti alkotói periódusát fogja át.

Pataki Ferenc 1941-ben született Szegeden. 1960-ban érettségizett a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán 1966-ban szerzett diplomát. Mesterei Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Kmetty János voltak. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek munkái és jelentős kortárs művészeti gyűjtemények őrzik alkotásait. Művészi tevékenysége és pedagógiai munkássága elismeréseként több díjban részesült, 2018-ban Szeged városának Pro Urbe díját kapta meg.

Művészetének legfőbb motivációja a festészeti hagyományok tiszteletén alapuló archaizálás, az anyagokkal és formákkal történő kreatív kísérletezés.

Pályája elején a gesztusfestészet vagy a pop art éppúgy helyet kap, akár a profán, plasztikus formaképzés és a lírai absztrakció. Később lírai töltésű, mitikus festői periódus következett, majd a dekoratív és tiszta vonalrendszerek töltik ki alkotásait. Az utóbbi időben konstruktív expresszionista képeket fest, begyűjti, asszimilálja a legkülönfélébb klasszikus és korszerű stílusértékeket.


_d0a5169__copy__600x412.png
Pataki Ferenc és Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője

Játékosságot és komolyságot természetesen ötvöző képszerkesztési, stilizálási módszerekkel dolgozik. Mondandója összetettebb a valóság puszta értelmezésénél, művei a mai festészet kérdéseit is magukba foglalják.

A szentendrei kiállítás gerincét a Profán ikonosztáz című, 22 képből álló sorozat alkotja. A 80-as évektől kezdve dolgozza fel kiürült festéktubusait és az érzékeny, fénylő színek rendszerével egy különös, vibráló hatást tud kelteni. Az anyagnak és a technikának köszönhetően a színek fényforrássá válnak, és egyfajta mozgást keltenek.

Festményein a geometrikus szabályozottság és a festői gesztus találkozása zajlik. Néhol az egyértelmű vonalvezetést, néhol az expresszív sűrítést, néhol a narratív vizuális nyelvet részesíti előnyben, máshol az áttétekben beszélő szimbólumrendszert vagy az epigrammatikus tömörséget. Kiemel és elhagy, vagyis a művészi absztrahálás eszközeihez folyamodik.

Pataki Ferenc képei az ÚjMűhely Galériában  az emlékezet plaszticitásával  a mindig színként és formaként jelentkező anyag érzelemtartományai.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond