A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és életeseményei kapják.

MNG021_KATALOGUS_fortepan_140672k-1
Miklós Lajos járműgyártó üzemének irodája, 1940.
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A kiállításra érkező látogatót egy egészfalas mozgó képvetítés fogadja, amelyen percenként más-más évtizedből származó portréfotó-válogatás jelenik meg, hangsúlyozva ezzel is, hogy a tárlat főszereplője az egyszerű magánember.

A földszinten a Fortepan munkáját ismerhetjük meg. A Tamási Miklós és Szepessy Ákos által 2010-ben alapított, ma már több mint 110 ezer fényképet tartalmazó gyűjtemény nevét a Forte gyár amatőr fotósoknak gyártott, népszerű negatív filmjeiről kapta.

MNG264b_KATALOGUS_fortepan_149194k-1
Murányi utca, 1957.
Forrás: MNG

Az emberi élet stációin a gyerekkortól kezdve a fiatalságon át, egészen az időskorig 200 olyan privát fotó vezeti végig a látogatót, amelyeken átsejlik a történelem. A tárlat emellett további 150 olyan fotót is bemutat, amelyekből 16 nagyobb történet rajzolódik ki. Ezeket a történeteket külön installációkon emeli ki a kiállítás, a fotókhoz tartozó tárgyakkal együtt.

A kiemelt történetek között szerepel egyebek mellett Jávor István szamizdatfotós 1980-as évekbeli képes beszámolója Erdélyről, valamint Urbán Tamásnak az 1970-80-as évek ifjúsági underground kultúráit megörökítő fotóválogatása. Fotótörténeti különlegességet jelentenek Lőw Márton geológus képei. Az első világháborús fogolytáborok mindennapjait megörökítő fotós 1914-ben került Szibériába, majd csak egy kalandos világkörüli hajóút árán tudott hazakeveredni.

MNG438_KATALOGUS_fortepan_01904k-1
Bakáts tér, 1952.
Forrás: MNG

A magyarországi holokauszt a fotótörténet egyik fehér foltja. Összesen csupán 24 olyan képet ismerünk, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatóak a deportálásokkal, a budapesti gettó életéről pedig egyetlen fotó sincsen. A kiállítás ezt a hiányt külön installáción jeleníti meg.

A tárlat utolsó szakaszán a második világháborúban szétlőtt Budapestről szerepel egy válogatás, az archív fotók mellé állítva az egyes helyszínek mai képét. Végül egy képzeletbeli fővárosi utca következik, amely különböző évtizedekből származó és különböző helyszíneken rögzített fényképekből áll össze.

A Minden múlt a múltam című kiállítás szerdától augusztus 25-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.