Katalán királylányok a Múzeumkertben
Jöttek, láttak, hódítottak: katalán kincsek érkeztek augusztus végén a Magyar Nemzeti Múzeumba. Az intézmény legújabb kiállításán a királylányok, dinasztikus házasságok és kulturális kölcsönhatások világa elevenedik meg. A nyolc ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató bemutatót 2005-ben kezdte szervezni a Katalán Történeti Múzeum és az MNM. A tárlaton kiemelkedő műtárgyak és modern multimédiás eszközök felhasználásával mutatják be a két ország létrejöttét, a köztük fennállott ? többnyire dinasztikus - kapcsolatokat, valamint azokat a főbb sajátosságokat, amelyek a két nép gazdaságát, társadalmát, kultúráját jellemezték. A november 29-ig látogatható kiállítást 1000-1000 példányban kiadott, katalán és magyar nyelvű reprezentatív katalógus teszi teljessé és maradandóvá.
A Magyar Nemzeti Múzeum emellett színes, változatos programcsomagot állított össze a tárlat nyitva tartási idejére: előadások, koncertek, iskolai és családos programok várják a nagyközönséget. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, akik a tárlat végén oklevelet írhatnak, megismerhetik a középkori szöveteket, emellett számos nekik szervezett programmal is találkozhatnak majd.
Látogatható: 2009. szeptember 5-től 2009. november 29-ig
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum körút 16.
Tutanhamon kincsei a Király utcában
Tutanhamon kincsei is Magyarországra érkeznek - a rendkívüli kiállításon, amelynek október 24-től a budapesti VAM Design Center ad otthont, a látogatók a tárgyakat abban a formában pillantják meg, ahogy 1922. november 4-én Howard Carter brit régész egy gyertya pislákoló fényénél látta meg először a sír fantasztikus kincseit. A tárlat az egyedülálló leletegyüttesről neves egyiptológusok ellenőrzésével készített hiteles múzeumi másolatokat (replikákat) vonultatja fel. A kiállítás anyagát előzőleg sikerrel mutatták be Zürichben, Münchenben, a tárlat Brnóban vendégeskedett, Budapestre Barcelonából érkezik több mint egyéves tárgyalássorozat eredményeként.
A budapesti kiállítás szervezői szerint e tárlat révén 87 év után a látogatók most első alkalommal tekinthetik meg a sírt három dimenzióban és eredeti leletállapotában. Ám mielőtt oda belépnének, a látogatók multimédiás eszközök segítségével megismerik Howard Carter életrajzát és Tutanhamon történetét. A 2500 négyzetméteres kiállítás második része teljes pompájukban mutatja be a legfontosabb leleteket. Kincsekkel teli dobozok és ládák nyílnak meg a látogatók előtt. Megannyi drágakő, ékszer, amulett és aranyfigura eredetihez kísértetiesen hasonló másolata kápráztatja el az érdeklődőket.
Látogatható: 2009. október 24-től 2010. április 19-ig
Helyszín: Vam Design Center, 1061 Budapest, Király utca 26.
Szecessziós bútorözön az Üllői úton
A budapesti Iparművészeti Múzeum a magyar szecesszió bútortervezői előtt tiszteleg kiállításával. Alkotásaik évszázados hagyományokkal szakítottak, a stílus mulandósága hasonló a lilioméhoz: a szecesszió két évtizedes "pillanata" csak virágéletű volt, tárgyainak szépsége mégis örökemlékű. A kiállításon mintegy 110 bútort látható 30 tervezőtől. Hogy a századforduló bútorművészetéről minél teljesebb képet kapjon a néző, a tárgyak mellett csaknem 50 eredeti terv és ugyanannyi archív fénykép is megtekinthető az Iparművészeti Múzeum adattárából.
A magyaros szecesszió megteremtője, Lechner Ödön és követői, Komor Marcell, Jakab Dezső, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Faragó Ödön, Nagy Lázár alkotásai indították el és tették elismertté az új irányzatot főként az építészetben, illetve a gödöllői műhely körében a textilművészetben. Az építészet után a bútortervezésben is megjelentek e motívumok, az építészek teljes összhangban készítettek házat és berendezést. Faragó Ödön például a főúri körök számára is dolgozott: Erzsébet királyné kerti szobájának - amely egykor a budai királyi palotában volt - bútorai elpusztultak, de korabeli másodpéldányait a londoni Victoria and Albert Museum őrzi és adta kölcsön a kiállításra. A szabadkai városháza berendezési tárgyai közül két csodálatos karosszéket - Komor Marcell alkotásait - is megismerheti a magyar közönség.
Látogatható: 2009. október 24-től 2010. április 19-ig
Helyszín: Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Üllői út 33-37.
Játékok a főúri kincstárakból
Ébenből, elefántcsontból készült, arannyal, ezüsttel díszített, egykoron főúri kincstárakban őrzött játékokat mutatnak be Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum legújabb kiállításán. A XVI-XVIII. századi főúri játékok kimondottan a felnőttek részére készültek, a táblák, játékkorongok kivétel nélkül míves technikával, különleges anyagokból - elefántcsontból, ébenből. A gyöngyházdíszítésű, intarziaberakásos vagy bőrbevonatú játékdobozkákat elefántcsonttal, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel díszítették.
A játékokat többnyire kincstárakban őrizték, nagyon ritkán használták őket, ezért is maradhattak meg eredeti szépségükben. Értékmegőrző szerepük volt, egyenrangúak voltak a drágakövekkel, az arany- és ezüstkincsekkel. A "főúri" játékok készítése, szerepe a XIX. századtól a technikai lehetőségek fejlődése folytán megváltozott, új alapanyagokat, papírt, műanyagot használtak fel. Egyre szélesebb körben terjedtek el, s a tömeggyártással népszerű gyermekjátékokká váltak.
Látogatható: 2009. szeptember 18-tól 2010. szeptember 30-ig
Helyszín: Helikon Kastélymúzeum, 8360 Keszthely, Kastély u. 1.
Bélyegbe zárt történelem
Budapestet és a filatéliát kapcsolja össze a Bélyegbe zárt történelem címmel, a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) nyílt kiállítás. A Magyar Filatélia Tudományos Társaság (MAFITT) tárlata negyven tabló és néhány tárlónyi különleges emlék segítségével mutatja be Budapest történelmét az 1850-es évektől napjainkig, s ezen túl a többi között szemlélteti a technikai változásokat, a világot és emberi sorsokat is. A szervezet 20 éve alakult, hogy a bélyeggyűjtés hazai hagyományait megőrizze, rendszerezze és továbbvigye, s a jelen tárlattal igyekszik közérthetően közvetíteni a filatélia elsősorban hazai vonatkozású érdekességeit. A társaság négyévente rendez találkozókat és szalonokat, hogy a közönségnek is bemutassa, miért gyűjtik a bélyegeket, s mi az üzenetük "ezeknek a papírdarabkáknak".
A kiállításon az érdeklődők láthatnak egyebek mellett filatéliai ritkaságokat, bélyegeket a hatvanas évekből, 1896-ban készült levelezőlapokat és levélzáró bélyegeket, vízumbélyegeket és a konzuli illetékbélyegeket, Budapest székesfőváros illetékbélyegeit, míg eredeti objektumokat a tárlókban tekinthetnek meg. A közönség olvashat arról, hogy ki készítette el a bélyeg előtti levelek bélyegzéseinek katalógusát, s nyomon követheti, hogyan alakult a bélyegek sorsa az infláció vagy a világháborúk idején.
Látogatható: 2009. szeptember 11 - 2009. december 31-ig
Helyszín: 1014 Budapest, Szt. György tér 2. Budavári Palota "E" épület
Stájer erőd Miskolcon
Nagykanizsától dél-nyugatra, a Kanizsa-patak mocsaras völgye felett emelkedő homokdombon 1578-ban emelték azt az erősséget, amelynek építési és fenntartási költségeit a stájer rendek vállalták. Az 1995 és 2001 között, a Vándor László által vezetett feltárások során rendkívül gazdag és sokoldalú leletanyag került elő, amely biztosan datálható 1578 és 1600 időszaka - a vár fennállása - közé. Magyarországon ebből a korból és ebből a típusból ez az egyetlen teljesen feltárt vár.
A jelenleg a Herman Ottó Múzeumban látható, korábban Tatán is vendégszereplő kiállításon kronológiai és logikai sorrendben ismerkedhet meg a látogató a vár építésének történetével, a vár őrségének mindennapjaival. Külön tárlókban mutatják be a különleges, egyedi tárgyakat, amelyek közül kiemelkednek az olasz fajansz edények, a finom kivitelű üvegpoharak, vagy a ritkán előkerülő bronz toll- és tintatartó készlet.
Látogatható: 2009. szeptember 18-tól 2009. november 22-ig
Helyszín: A Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer u. 1.
Szeged: betiltott Mária-szobrok
Több mint egy évszázada a csanádi püspök még rendeletben tiltotta meg az öltöztetős Mária-szobrok templomban való őrzését. A vallási relikviák azonban szerencsére megmaradtak az utókornak. A kiállítást a dóci, a makói, a sándorfalvi, a szeged-fölsővárosi, a szeged-rókusi, a tápéi római katolikus plébániák, valamint a szegedi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, illetve a Móra Ferenc Múzeum anyagából állította össze Bárkányi Ildikó néprajzkutató és Orbán Imre történész.
A barokk kor múltával e szobrok egyre inkább kiszorultak a templomokból. Előbb a II. József-féle rendeletek jegyében történik a fokozatos vagy drasztikus eltüntetésük, majd az 'egyházi divatnak' megfelelően, újabb stílusú Mária-szobrok beszerzésével kerülnek ki a szakrális térből. Mára már alig egynéhány templomban található öltöztetett szobor. Még ha a szobrot magát meg is őrizték, az öltöztetés szokása szinte mindenütt eltűnt. A Csanádi Egyházmegyében kicsit tovább megmaradtak a templomban ezek a barokk vallásosságot visszaidéző szobrok - annak ellenére, hogy egy bő évszázada Dessewffy Sándor csanádi püspök rendeletben tiltotta meg az öltöztetős szobrok templomban való őrzését.
Látogatható: 2009. szeptember 18-tól 2009. november 15-ig
Helyszín: Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
Sopron: három évszázad határtalanság
Sopron és környéke elmúlt négy évszázados történetét a hétköznapok világának, s az egykor ott élt emberek életmódjának felvillantása révén mutatja be a Soproni Múzeum új állandó kiállítása, a Storno-házban. A kiállítás betekintést nyújt abba, hogy miként formálták lakói a várost, amely a magyarországi urbanizáció és polgárosodás élenjárójává lett. Korabeli tárgyak, bútorok, viseletek, használati eszközök segítségével ad képet a tárlat arról, hogyan éltek a soproniak és a környékbeliek a XVII. századtól a XX. század végéig. A történeti áttekintés az 1989. augusztus 19-i páneurópai piknikkel zárul, amikor Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ vasfüggönye és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába.
A rendezők fontosnak tartották a tárlatlátogatók aktív bekapcsolását az élményszerzésbe. Ezt a célt szolgálják az információs pultoknál az érintőképernyős számítógépek, amelyek révén azok a múzeumi értékek is megismerhetők, amelyek kimaradtak a kiállításból. Fülhallgatóval részleteket lehet hallgatni egy 17. századi kottáskönyv anyagának CD-változatából, a múlt század hangulatát pedig egyebek között filmrészletek is idézik. A közgyűjtemény a kiállítást ismertető füzetet jelentetett meg. Emellett kiadtak egy múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetet is a 9-13 éves korosztály számára.
Helyszín: Soproni Múzeum Storno-ház, 9400 Sopron. Fő tér 8. II. emelet
Cegléd: ismeretlen Kossuth-fotók
A XIX. századi Magyarország meghatározó politikusaként számon tartott Kossuth Lajosról kevés fotó készült. Ennek oka részben az, hogy a század első felében még nem ismerték e technikát, másrészt Kossuth nem szeretett fényképezkedni. Az 1917-ben megnyílt ceglédi Kossuth-múzeum a kezdetek óta gyűjti a névadót ábrázoló felvételeket, most ezek közül 25 szerepel a bemutatón. Látható lesz a néhány hete a múzeum birtokába került dedikált kép is, amely 1893 márciusában készült Torinóban, ahol a politikus évtizedeken át önkéntes száműzetésben élt.
A gyűjteményben őrzik Kossuthról a legrégebbi, 1852-ben Londonban készült felvételt - 50 éves volt ekkor -, egy beállított stilizált képet, amely leomló hosszú köntösben ókori hadvezéri pózban ábrázolja. Érdekes felvétel az 1889-es torinói csoportkép is, ahol Kossuth egy 850 fős csoport egyik tagjaként látható. E fotó története, hogy egy népes hazai küldöttség kereste fel és az utazás minden résztvevője együtt akart látszani a nagy hazafival. Az akkori technika korlátai miatt bravúros felvétel egy Ambrosetti nevű helyi fotográfus mester munkáját dicséri, aki egyébként Kossuth házi fényképésze volt. Ugyancsak szerepel a kiállításon egy 1894. március 27-én készült kép: Kossuth a halálos ágyon.
Látogatható: 2009. szeptember 17-től 2009. december 31-ig
Helyszín: Kossuth Múzeum, 2700 Cegléd, Múzeum u. 5.
Kiállítás a Müncheni Akadémia magyar diákjairól
München magyarul - Magyar művészek Münchenben 1850-1914 címmel Székely Bertalantól Szinyei Merse Pálon át Munkácsy Mihályig számos neves művész 230 munkáját felvonultató reprezentatív kiállítást láthat a közönség a Magyar Nemzeti Galériában (MNG). A tárlat 100-100 festménnyel és grafikával, valamint 30 szoborral méltón mutatja be az akadémia magyar tanárait és tanulóit.
2008-ban jubileumi kiállítással ünnepelték Németországban a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia 200. születésnapját. Az akadémiának három magyar professzora volt: Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula és Wágner Sándor, valamint 500 magyar művész tanult ott 1850 és 1914 között. Ez adta az ötletet, hogy ezt a tárlatot - lengyel és francia anyaggal kiegészítve - megrendezzék. A mostani kiállításon többé-kevésbé időrendben állították ki a műveket. Láthatók többek között Hollósy Simon, Csók István, Ferenczy Károly képei és Szinyei Merse Pál híres Majálisa is. A magyar művészek után a lengyeleké volt a második legnagyobb kolónia Münchenben, ők Wágner Sándor tanítványai voltak, tőlük is vannak festmények a tárlaton - sorolta a kurátor.
Látogatható: 2009. október 1-től 2010. január 10-ig
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota A-B-C-D épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
