IMG_8346

Két, töröknek álcázott katona kért védelmet 1597. május 23-án a tatai végvár oszmán kapuőreitől, a portyázó hajdúkkal szemben. Néhány száz méterrel távolabb az éj leple alatt addigra már csendben felsorakozott Pálffy Miklós vezetésével a magyar, német, spanyol és vallon alakulatokból álló csaknem 3000 fős sereg, hogy csellel, na meg egy különleges ostromfegyver, a patara bevetésével visszahódítsák a várat a törököktől.

Az évről évre megismétlődő tatai várostrom a patara bevetésének első sikeres magyarországi kísérletét idézi fel, több mint 400 hazai, cseh, szlovák, lengyel, finn, német, osztrák és olasz hagyományőr, valamint több száz további közreműködő egyedülálló összefogásának köszönhetően.

 

IMG_8431

L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár beszédében elmondta: a tatai várostrom harcászati szempontból nem tartozott a korszak jelentős csatái közé, mégis szimbolikussá vált. Az első katonai siker volt, amely a három részre szakított hazának visszaadta a reményt, hogy van értelme a magyarság jövőjében gondolkodni és katonai erővel visszafoglalni azt, amit őseink hazának választottak.

?Sokszor hallani azt a propagandát, hogy az a bizonyos 150 év baráti-rokoni együttélés volt, új szavakat tanultunk, új eszközök használatát sajátítottuk el, új pénzügyi-gazdálkodási kultúrával ismerkedtünk meg. Ez ugyan mind igaz, hiszen az étkezésünk, a mezőgazdaságunk, a kultúránk gyarapodott ezekben az időkben, de ez mégiscsak rabság volt. Megszállás volt. Vallási háború volt, amelyről nem szabad elfeledkeznünk? ? hangsúlyozta az államtitkár.

IMG_8387

Elmondta: amikor Pécsett az Idrisz baba türbéjének restaurálásáról tárgyalt, egyetértett azzal, hogy a török kori műemlékeket ápolni kell, így ezt is fel kell újítani. De ?azt is mondtam, hogy a közönség számára tegyük egyértelművé: Idrisz baba olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását, a semmivel való egyenlővé tételét hirdette, és aki vallási alapon akarta fölszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát? ? hívta fel a figyelmet L. Simon László.

Természetesen kellő kegyelettel és az örökségvédelem szempontjainak figyelembevételével fogjuk rendbe tenni a műemléket ? jegyezte meg ?, ám ?nekünk feladatunk, kötelességünk, szent küldetésünk a magyarság európai keresztény örökségének ápolása, sőt továbbörökítése gyermekeinknek, unokáinknak. Mert ez a megmaradás záloga, ez garantálhatja, hogy sok száz év múlva is magyarok fognak itt élni? ? emelte ki az államtitkár.

Hozzátette: ?ugyanennek a gondolatnak a jegyében küzdött Pálffy Miklós is, aki pontosan tudta, hogy a keresztény magyarság zászlajával kell legyőzni az Oszmán Birodalom katonáit, mert ha ezt nem teszi meg, akkor végleg asszimilálják a magyarokat, és ezzel elérik a nyelv, a kultúra és a vallás cseréjét, az identitásunk elvesztését?.

A beszédek végén az államtitkár megkoszorúzta Pálffy György és várvédő katonáinak emléktábláját.

IMG_8483

IMG_8580

A Tatai Patara török kori fesztivál keretében mutatták be Hrubos-Takács Róbert történész, történelemtanár új, A tatai patara címet viselő könyvét. A mű kalandregény, amely azért született, hogy emléket állítsanak Pálffy Miklósnak és annak, ami itt, a várban több száz évvel ezelőtt történt. A regény 11 fejezetből áll, és felváltva játszódik a régmúltban és a jelenben: a múltidézés 1582-ben indul és Pálffy Miklós haláláig, a patara robbantásáig tart, a jelenkori rész pedig épp a patara bevetésével kezdődik. A könyvet széljegyzetekkel bővítették, melyek a régies szavak, kifejezések megértését segítik. A történelmi kalandregény az alkímia aranykorába kalauzolja az olvasót, előkerül számos robbanószer, sőt szerelmi szál is található a könyvben.

IMG_8656

Szíjjártó Anita

Fotó: Kőmives András