A tapasztalat eddig azt mutatta, hogy a kiemelt státus hosszú távon pozitív társadalmi és gazdasági változást jelentett a címet elnyert városok számára. Milyen hatással lehet a reflektorfény Temesvárra? Hogyan hat majd a cím a magyar közösségre? Labdába rúghatnak-e a magyar civil szervezetek a kulturális kínálat tervezésében?
2016-ban, amikor Temesvár 2021-re elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, úgy értékeltük, hogy a kontinens kultúrájának, gazdagságának és sokszínűségének bemutatására nem sok település lenne alkalmasabb Bánság fővárosánál, hiszen szokásait, kultúráját tucatnyi nemzet alakította, és a történelem során az egymást váltó hatalmak döntései következtében a német, magyar, román, szerb, szlovák, ukrán, bolgár, zsidó és roma közösségek évtizedről évtizedre változó mértékben hatottak a város kultúrájára. A török hódoltság végétől a 20. század elejéig német többségű, a dualizmus korától egyre népesebb magyar lakosságú Temesvár, amelynek etnikai arányai Trianon után gyökeresen megváltoztak, a multikulturalizmust ma már csak nyomokban, legfeljebb építészetében őrzi – a magyarok aránya a legutóbbi népszámláláson 5,4%, a németeké pedig 1,4% volt –, az idegenből érkezők ennek ellenére szinte azonnal rácsodálkoznak a város sokszínűségére.
Kudarcok után a startvonalnál
Február 17-e és 19-e közötti nyitórendezvénnyel útjára indul a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa kulturális programsorozat, amelynek során romániai és európai kortárs művészek új megközelítésben mutatják be a város fontos tereit és fő útvonalait. A Bánság fővárosa eredetileg 2021-re nyerte el az kulturális fővárosi címet, de a világjárvány halasztást követelt, az Európai Tanács pedig elfogadta, hogy a projektet idén valósítsák meg. Mivel az évek során botrányok sorozata kísérte a projektet, Dominic Fritz akkor még újdonsült polgármesterként megvonta a bizalmat a koordináló egyesülettől, és a városháza projektirodáját bízta meg a lebonyolítással. Rengeteg, különösen az ellenzéki színekben mandátumot nyert helyi vezetés és a kormánypárti megyei önkormányzat közötti vita előzte meg a starthoz állást. Időről időre az is felmerült, hogy talán a másik esélyes pályázót, Kolozsvárt kellett volna megtisztelni a fővárosi címmel. Ma azonban mindez a múlté.
Temesvár kulturális eseménynaptárába eddig több mint háromszáz rendezvény került be, ebből több már múlt évben megvalósult. Idén olyan nagy nevekkel találkozhat a közönség, mint John Malkoviché, aki A pokoli komédia: Egy sorozatgyilkos vallomásai című előadásban lép majd fel, vagy Lucian Ban, a New Yorkban élő román zongoraművész, aki Mat Maneri Grammy-díjra jelölt amerikai brácsaművésszel a jazz nyelvén gondolja újra a Bartók által gyűjtött népzenét. A látogatók 12 zenei és 15 színházi, valamint más jellegű fesztivállal számolhatnak. Például idén is megszervezik a középkori hagyományokat felelevenítő színes forgatagot a Hunyadi-kastély parkjában. Európa felfigyelhet a hajdani vármegyeszékhelyre, amelynek főispáni székében egykor Hunyadi János ült, akit később Kinizsi, a Fekete Sereg vezetője váltott. A városra, ahol Bolyai páratlan felismeréseit megfogalmazta; a közösségre, amely egykor a transzilvanizmus eszméjét hirdető Kós Károlyt formálta; a Mária térre, ahol a kommunista diktatúrát romba döntő forradalom szikrája kipattant. Adódik majd lehetőség ezeket az értékeket is megmutatni a látogatóknak?
„Ha készül is, nem velünk készül”
Erdei Ildikó a Temes Megyei Civil Tanács vezetője szerint, aki 2009 óta irányítja a Bánságban működő civil szervezetek közti együttműködést segítő fórumot, a temesvári magyar közösség több évtizede tapasztalja, hogy értékalkotó szerepe – nemcsak a város jelenét, hanem múltját tekintve is – háttérbe szorult. Ezért a magyarok közösségként való elismerését tekintené a kulturális fővárosi státus legnagyobb eredményének, mert az erősítené a közösségi önbecsülést. Az eddigi eredmények a civil szervezetek és intézmények munkájának köszönhetők, hangsúlyozta. Példaként kiemelte a Temesvári Magyar Nőszövetséget, amelynek sikerült a bánsági város egykori főépítésze, Székely László érdemeit elismertetnie; a Várbástya Egyesületet, amely évről évre a Temesvári Magyar Napok szervezését koordinálja (azt a köztereken zajló rendezvénysorozatot, amely láthatóvá tette a magyar közösséget); a Bartók Béla Líceumot, amelynek megítélése az elmúlt évtizedben sokat javult, és amelynek gyakorlatát követendő példaként említik a városban.
A Civil Tanács évek óta napirenden tartja a város kiemelt státusának témakörét, de a járvány, az állandóan változó projektcsapat, a pályázatok esetlegessége, a szerepek zavarossága miatt a szervezetek folyamatos újratervezésre kényszerültek. A projekt román partnereivel kevés kapcsolódási pontot találtak – ismerte el Erdei Ildikó. A velük való kommunikációban a Csiky Gergely Állami Magyar Színháznak jutott kiemelt szerep. A civil szervezetek elsősorban a bejáratott programjaikat szeretnék láthatóbbá tenni: a Temesvári Magyar Napokat, a Bartók-túrát, a Bánsági Magyar Napokat, a TESZT színházi fesztivált. Ugyanakkor Temesvár lesz a helyszíne számos nemzetközi és Kárpát-medencei eseménynek: „2023 Bolyai-év lesz, hiszen kétszáz évvel ezelőtt Bolyai ebben a városban alkotta meg híres művét. Ezért novemberben itt szervezik meg a Magyar Tudomány Ünnepét, de itt lesz a romániai magyar pedagógusok szervezete által szervezett tanévkezdő ünnepség is, májusban pedig az Apáczai Csere János magyar nyelv, irodalom és kultúra tantárgyverseny Kárpát-medencei szakasza. Sok izgalmas terv volt még. Közülük talán a Forradalom Múzeumát említeném. De ezek megvalósítása, ha készül is, nem velünk készül” – vázolta a helyzetet az elnök.
Megújulnak, de nem közpénzből
A polgármester többször nyilatkozta, azt reméli: nemcsak a kulturális élet, hanem maga a város is átalakul az év folyamán. Központi terei már most fellélegezhetnek: a régi villanyoszlopokkal együtt eltűnik a városképet romboló kábelrengeteg, több épület frontja megújul, infrastrukturális fejlesztések történnek. Magyar érdekeltségű ingatlan nem szépül idén, legalábbis román közpénzből nem. De több, a magyar kultúrát szolgáló ingatlan munkálatai zajlanak: felújítják a szimbolikus jelentőségű Magyar Házat, amely 1930-ban a bánsági magyarok adományaiból, a közösség szolgálatára épült. A kommunizmus idején államosított, négyszintes belvárosi ingatlant hosszú pereskedés után sem sikerült a restitúciós törvények alapján visszaszerezni, ezért tavaly a Várbástya Egyesület magyar állami támogatással visszavásárolta, hogy a közösség az eredeti rendeltetésének megfelelően használhassa. Szintén magyar állami támogatással zajlik az egykori Művész mozi épületének teljes körű felújítása. Az ingatlant a Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2017-ben negyed évszázadra kapta használatba a városi önkormányzattól, és udvara már a járvány idején is szabadtéri előadások helyszínéül szolgált.
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vagyonkezelésébe vett épületének felújítása 2020-ban, a ProTeszt Egyesülettel közösen, a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával kezdődött el.
Nem csak magyar vonatkozású kulturális rendezvények helyszíne lesz az Új Ezredév református központ. A multifunkcionális épületegyüttes létesítését a rendszerváltást követően Tőkés László kezdeményezte, Makovecz Imre pedig már 1990-ben elkészítette a komplexum látványtervét. A református püspök meghívására Gazda István lelkész érkezett, hogy a Gyárvárosban megalapítsa Temesvár második református gyülekezetét, és a romos imaház helyett templomot építsen a híveknek.
„Az volt az alapötletem, hogy olyan helyszínt hozzunk létre, ahol megteremthető a hitélet és a kultúra találkozásának a lehetősége” – idézi fel a templomépítő lelkész. Az ezredforduló évétől kezdődően, magyar állami támogatással sikerült megépíteni az alapot, de 2004-től elapadtak a források, így nyolc éven át szünetelt az építkezés. Az első sikeres európai uniós pályázat révén aztán tető alá került a hét épületből álló egyházi és kulturális komplexum első szárnya: ebben vendégszobákat, irodákat és közösségi eseményekre alkalmas teret alakítottak ki. Egy következő, a román–szerb határon átívelő pályázatból koncertterem is épülhetett. „A magyar kormány, látva, hogy segítség nélkül is haladunk, a hónunk alá nyúlt, így sikerült megépíteni a templomot, a tornyokat és a konferenciaépületet is, de sok munka szükséges még a befejezéshez” – összegez a lelkész.
Húszévnyi küzdelem és „kalapolás” után a végéhez közeledik az ötezer négyzetméter beépített felülettel rendelkező Új Ezredév református központ építése. A hét részből álló épületegyüttesből négyet sikerült befejezni: a templomot már három éve használatba vehette a gyülekezet, a többiben rendezvény rendezvényt követ. Gazda István szerint a kulturális főváros programjai szempontjából megkerülhetetlenné vált az Új Ezredév központ, várhatóan számos zenei, előadó- és képzőművészeti esemény zajlik majd a magyar közösség tereiben. Az idei program egyik kiemelt előadásának premierjét ősszel itt láthatta a közönség. „A magyar színház konkrétan erre, a Gyárváros magyar lakosságát szolgáló központ helyszínére írt darabot mutatott be; ezekben a terekben, különböző szálakon zajlik a történet, amelyek a templomunkban futnak össze” – tudtuk meg.
Párhuzamos város – Józsefváros / Gyárváros / Erzsébetváros
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház a kulturális főváros programjába illeszkedő, Párhuzamos város című előadása legközelebb a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa program nyitórendezvényén, február 17-e és 19-e között lesz látható. Peca Ștefan dramaturg trilógiája Temesvár rejtett arcát fedi fel, különböző személyek élettörténetén keresztül mutatja be a bánsági fővárost – ismerteti az előadás koncepcióját Balázs Attila, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója. „A darab Peca Ștefan koncepciója alapján született. Ana Mărgineanu rendezővel közösen megmutatják, mi rejlik Temesvár mélyén, hogyan zajlik az élet a különböző városrészekben, a köztereken, az épületek falai között, az itt élő emberek lelkében. Az előadások a városrészek szociológiai leképezésének is tekinthetők. A darab születését dokumentációs munka előzte meg, a forgatókönyvbe valós szituációk kerültek be, szó esik például a ki- és a bevándorlásról vagy az ingatlanmaffiáról.”
Az első történetben egy matematikusfiú és egy informatikuslány életén keresztül leshetünk be Temesvár Józsefváros kerületének hétköznapjaiba. A két karakter története külön szálon fut, és csak a végén kapcsolódik össze. A rendhagyó előadás az utcán, a borbélyműhelyben, a kocsmában, a színház épületében zajlik. A helyszínváltásokhoz való igazodásban telefonos applikáció segíti a nézőket – magyarázza Balázs Attila. A második, a Párhuzamos város – Gyárváros című előadásban olyan fiktív, de sok valóságelemet tartalmazó történeteken kalauzol végig a drámaíró, amelyek a külkerületek épületeinek falai közt, a lakosok elől rejtve zajlanak. A detektívtörténet hajóutazással indul, a nyomok a Béga folyótól az Új Ezredév központhoz vezetnek.
A temesvári magyar és német színház művészeinek közreműködésével készült előadás történetének mozaikja csak a több szálon futó előadás részleteinek megismerése után rajzolódik ki, a nézők akár többszöri újranézéssel, a különböző karakterek egyéni történeteit követve nyomozhatják ki, hogy mi történt a főhőssel. A harmadik rész, amely Erzsébetváros kerületben, a Műszaki Egyetem tereiben zajlik, júniusra készül el. A cél az, hogy idén mindhárom előadás – természetesen román és angol nyelvű fordítással – folyamatosan megtekinthető legyen az év folyamán – összegzi az intézményvezető.
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház e kiemelt projekt mellett Európa másik kulturális fővárosának színházával, a Veszprémi Petőfi Színházzal közös, előadáscserékkel tarkított évadot tervezett idénre. A két társulat együtt vitte színre a Bánk című művet. Az előadást 2023-ban mindkét helyszínen többször bemutatják.
A Bánk című előadás rendezőjével készített interjúnk itt olvasható.
Idén a temesvári magyar színház a házigazdája a negyedik, január 19-e és 26-a között zajló MAFESZT színházi seregszemlének – az erdélyi magyar színházak előadásaihoz angol nyelvű feliratot is rendelnek. Idén új lendületet vesz a TESZT – Temesvári Eurorégiós Színházi Fesztivál is, amelyre a kulturális fővárosi ranghoz méltó előadásokat tartogatnak a szervezők.
2023-ban tehát a kultúráról szól Temesvár élete. Hosszú távú következményként remélhetőleg változnak majd a közösség kultúrafogyasztási szokásai: erősödni fog a művészetek, a kultúra iránti igény.
A részletes program itt olvasható.
Nyitókép: Beliczay László/Kultúra.hu
