Karantén után kirándulni nem egyszerű családi program, hanem a bizakodás jelképes cselekedete. A „maradj otthon” után új jelentést kapott a „maradj itthon”, mivel külföldi utak tervezése helyett felértékelődtek a biztonságos belföldi utak. A Kajla-útlevél és a Szép-kártya mellé az egyes tájegységek, városok, intézmények igyekeznek a mesekönyvpiacon is látogatókat szerezni. A Székelyföldi legendárium, Brúnó fővárosi kirándulásai, Hoppla pécsi (Hoppla meséi: kirándulás Pécs városába), Milli és Rémi miskolci kalandjai vagy a Balaton és környéke valószerű és fantasztikus bemutatása alkalmas arra, hogy új vendégeket vonzzon, és fellendítse a hazai turizmust.

Tamkó Sirató Károly világutazója most itthon barangol

(Poós Zoltán frissen megjelent írása Tamkó Sirató alapművéről itt olvasható.)

Az alcímben megjelölt mesék és mondák a műfajok megújítására nem utalnak ugyan, de a kötet negyven írásának többsége átmeneti műfajként olvasható.

Műfaji hagyományok tekintetében a legérdekesebbek közé tartozik Mészöly Ágnes három, egymástól elkülönítve elhelyezett történelmi sci-fi-je, amelyek két, a Kárpát-medencéhez valamiért különösen ragaszkodó intergalaktikus utazó beavatkozásait írják le. Egyszer forrást fakasztanak, másszor követet mentenek az üldözők elől, sőt nagylelkűen beavatnak a jövő titkaiba egy hun sámánt is, hogy megmentsék több száz ártatlan ember életét.

A társadalmi érzékenységben és a humanizmus terén jó értelemben humanoid lények szerepeltetése a monda hagyományos műfajának felfrissítésével jár, amit ugyanis a nép évszázadokon keresztül érvényes igazságként adott át nemzedékről nemzedékre, azt a mesék idegen lényeknek tulajdonítják, miközben éppen a szóbeli átörökítés eleme hiányzik. A rejtett igazságot a meseírói lelemény többféle módon hagyja homályban. Egyszer csak szamarak látják, máskor a szó tudományos-fantasztikus értelmében elragadtatott sámán.

A kortárs és tradicionális vegyítése a többi elbeszélés alapvető eszközeként is megjelenik. Dávid Ádám Rowlingtól kölcsönvette Dobit, aki menedékházi manóként szolgálja a Rám-szakadékban lopakodó kislányt. Várfalvy Emőke az udvarias egerszalóki sárkánnyal kapcsolatban utal a roxforti veszedelmes magyar mennydörgőre.

A szövegek többnyire modernizált vagy a szerzőktől származó modern eredetmondák.

Hagyományos keretes elbeszélésekben valaki felidéz egy történetet, mint Várfalvy Emőkénél (A világ utolsó szakácsóriása), Somlai Annánál (A zöld hajú tündér), Majoros Nóránál (A fehér boszorkány gyöngye) vagy Boldizsár Ildikónál (A türkiz gyöngyszem titka). Böszörményi Gyula elsőként szereplő aggteleki meséje a fenntartható környezet égető kérdését, a vízhiány veszélyét is érinti. Mintha Lázár Ervin novelláinak mesés világa találkozna egy egészen eredetinek tűnő eredetmondával.

Dér Adrienn ásotthalmi Csodarétjén – majdnem elárultam, kiknek köszönhetően – egészen mély gondolatiságú, allegorikus mese bontakozik ki az iskolai tananyagként tálalt csodavárásból és -gyártásból. Ennek a mesének a megértéséhez volt leginkább szükség illusztrációra, amelyen itt fekete-fehér, békebeli elemi iskolai tanteremben a fényképezőgépbe bámuló nebulók előtt különböző méretű és színű foltok jelzik a készülő csodát. A mesékhez régi, fekete-fehér vagy szépiaárnyalatú fényképeket, képeslapokat használt fel, amelyeken többnyire a mese helyszínéül szolgáló forma, vár, épület látható, a cselekményhez tartozó egy-két apró színes folttal kiegészítve. A földrajzi tájékozódást segíti a védőborító gondosan összehajtott titkos rajzos térképe, mely szintén az illusztrátor keze munkáját dicséri.

Acsai Roland meséjében az éppen egy kunhalom tetején őrködő Abát egy tüzes kocka ragadja el, hogy 2020-ba röpítse. Dávid Ádám Lávadállatok című meséjében egy állandó időkapu biztosítja az átjárást a dinók és a működő vulkánok idejébe, hasonlóan Maksai Kinga meséjéhez a tatai Fényes tanösvényről. A Haramia-forrásban, Dér Adrienn meséjében Feri tekinthet be a betyárok életébe.

A könyvbemutató. Forrás: Cerkabella
A legértékesebb és talán legidőtállóbb alkotásokból azonban kimaradtak az utalások a népszerű irodalomra vagy korjelenségeinkre.

Halász Bálint Holdvilág című megható novellájának szerelmi háromszögével a kamaszkori barátságot és a kötődések különböző formáit mutatja be.

Kányádi Sándor balladisztikus meséit idézi Bernáth Zsolt (A Vasas-szakadék legendája), aki az elbeszélő kisgyermek és nagyapja szoros kapcsolata mellett egy kis közösség rituálisan együtt végzett alkotótevékenységét álmodja a geológiai képződmény mögé.

Vörös István egy megtalált gyűrű köré építi novelláját, alkalmat találva a Vértes erdejének bemutatására. Majoros Nóra A hegymászókötélben egy magányos kisfiú magára találásáról ír.

Forrás: Cerkabella

A Tengerecki című antológia legtöbb szövege azután is tartalmas olvasnivaló maradhat, ha kedvet csinált a helyszínek meglátogatásához. A hely szelleme az újraolvasáskor nyújthat többletélményt.

 Kovács Gergely

Tengerecki – Kalandok Magyarországon (Kortárs mesék és mondák).
Szerkesztő: Lovász Andrea. Illusztrátor: Takács Mari. Cerkabella Könyvek, 2021.
175 oldal, 4990 forint

A teljes cikk a MeseCentrum oldalán olvasható.

Nyitókép: Takács Mari Facebook-oldala