Tíz éve merült fel az ötlet a Virág Judit Galériában, hogy létre kellene hozni egy olyan kiállítássorozatot, amely azt mutatja be, hogy az európai nagyvárosok milyen hatással voltak a magyarországi művészekre. 2016-ban a Berlin–Budapest tárlattal nyitották a sort, majd egy évvel később a Párizs–Budapest következett. A sorozat záródarabja, a Róma–Budapest értelemszerűen az olasz impressziókra fókuszál.
Nagy hagyománya volt ugyanis annak, hogy a magyar képzőművészek Itáliába menjenek tanulni. Róma az antik, a középkori, a reneszánsz és a barokk történelmi és művészeti emlékek végtelen tárházaként és vallási centrumként mindig is kiemelt célpont volt, de a tanulmányutak kiterjedtek Toszkánára, Firenzére, Velencére és Szicíliára is.
Miután Gerevich Tibor hathatós lobbi- és szervezőmunkájának köszönhetően 1923-ban megnyílt a Római Magyar Akadémia, már intézményesült formában tudták támogatni a kiutazó művészeket. 1948-as bezárásáig az intézet több mint 150 alkotónak biztosított ösztöndíjat, utazási, kutatási lehetőséget, valamint hozzájárult az úgynevezett római iskola – ennek képviselői többek között Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly és Molnár C. Pál – megalakulásához is.
A most megnyílt Róma–Budapest kiállítás közel 150 évet ölel fel: a 19. század elejétől az 1960-as évekig, Barabás Miklóstól Reigl Juditig közel száz darab alkotás tekinthető meg. Nagy részük festmény, de láthatóak szobrok, grafikák, és Sztehló Lili restaurált üvegablaka, az Angyali üdvözlet is bekerült a válogatásba. Mivel a bemutatott műtárgyak nagy része magángyűjteményekből származik, és csak egy kisebb része múzeumoktól (Magyar Nemzeti Galéria, Janus Pannonius Múzeum), ezért sokat a nagyközönség még soha vagy nagyon ritkán láthatott.
Az egyik ilyen kuriózum Csontváry Kosztka Tivadar alkotása, amelyet szintén egy gyűjtő adott kölcsön a kiállításra. A magyar festészet egyik legkülönösebb, mitikus alakja több alkalommal járt Itáliában, 1901–1905 között Taorminában is gyakran megfordult. A jelenlegi ismeretek szerint kilenc festményt készített a szicíliai városban. Ezek különlegessége, hogy nemcsak topografikus hűséggel ábrázolta rajtuk a helyszíneket, de több nézőpontból is megfestette őket. A kiállításon kiemelt helyen látható Holdtölte Taorminában című képnek is megvan a párja, a nappali látképet ábrázoló Mandulavirágzás Taorminában. A most bemutatott kép értékét nehéz felbecsülni, annyi bizonyos, hogy jelenleg egy Csontváry-festmény tartja a magyar aukciós rekordot: a Titokzatos sziget című alkotást 2021-ben a Virág Judit Galéria aukcióján 460 millió forintért adták el.
Az olasz táj – különösen a tengerpart –, a dolce vita, a kávéházak, tavernák hangulata mind nagy hatással voltak az Itáliában megforduló magyar művészekre, akik egyedi, rájuk jellemző stílusban, színes, látványos képeken örökítették meg az olasz életérzést. Iványi-Grünwald Béla Lido képében, Aba-Novák Vilmos Tengerparti városában vagy Márffy Ödön Itália (Lago Maggiore) festményében elmerülve szinte érezni lehet a víz illatát, a meleg szél simogatását. Medveczky Jenő Három gráciája az elegáns nők szépsége előtti tisztelgés, akárcsak Czene Béla Ferrara Noémi portréja című alkotása.
Scheiber Hugó különös színfoltja a válogatásnak: 1932-ben lehetőséget kapott arra, hogy kiállítsa képeit az olasz Első nemzeti futurista művészeti kiállításon. Képein táncoló, szórakozó emberek, bohócok, kabaréfigurák mutatják be a féktelen húszas évek hangulatát.
A Római Magyar Akadémia utolsó évfolyama 1947-ben érkezett Rómába, köztük volt Reigl Judit is, akinek Autóstoppal Ferrara és Ravenna között című munkája idézi meg az alacsony ösztöndíj miatt stoppolással, tengerben fürdéssel, parkokban éjszakázással töltött vadregényes időszakot.
A Róma–Budapest kiállítás és a hozzá kapcsolódó művészeti album a sorozat harmadik és egyben záró részeként új kutatásokra támaszkodva foglalja össze másfél évszázad művészeti irányzatait. Kiemelten foglalkozik a római iskolával, és áttekinti, hogyan vált meghatározóvá az olasz főváros a hazai művészeti élet szereplői számára.
Az ingyenesen látogatható Róma-Budapest kiállítás 2024. február 22. és 2024. március 28. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában, ahol tárlatvezetésekkel is várják a közönséget.
Fotók: Balogh Zoltán / MTI
