A teremtő lángész

A kiállítás olyan publikálatlan, párizsi levéltárakban frissen végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor egyik kultikus fő művét új megvilágításban láthatja a nagyközönség. Madarász 1859-ben Párizsban festette a Hunyadi László siratása című festményét, amellyel azonnal felhívta magára a figyelmet a Pesti Műegylet kiállításán: a Napkelet című újság kritikusa a ?teremtő lángészt? ünnepelte benne. A kép két évvel később külföldön is sikert aratott, a párizsi Szalon zsűrije pedig éremmel jutalmazta. A kora ?francia romantikájának légkörében? festett Hunyadi László siratása nemcsak a Madarász-életműnek emblematikus fő műve, hanem a 19. századi magyar történeti festészetnek is. A ?magyar Piet?ként? aposztrofált festmény a nemzeti ?passiótörténet? egy fejezetét ábrázolja, és mint ilyen a 19. században fontos szerepet töltött be a nemzeti öntudat megerősítésében. A kiállítás ezt a művet járja körül az elmúlt évek kutatási eredményei alapján: az osztrák önkényuralom alatt fellendülő magyar történelmi festészet, a nagy presztízsű párizsi képzőművészeti főiskola és a párizsi Szalon, valamint a festmény különféle képi és szöveges reprezentációinak, változatainak ? vázlatok, redukciók és nyomatok ? tükrében.

A teremtő lángész ? Egy kultuszkép története című tárlatot Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. A festő munkássága kapcsán kiemelte: Madarász Viktornak élete egyik legmeghatározó pillanata volt, amikor részt vett az 1848?49-es forradalom és szabadságharcban. Egész életművére rányomta a bélyegét ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet. Majd hozzáfűzte: a festő a bécsi akadémián tanult, de igazán Párizsban teljesedett ki, ahol a legfontosabb nemzeti tematikájú műveit megalkotta. Ismertetése szerint a Magyar Nemzeti Galéria csaknem 40 festményt és mintegy félszáz grafikai munkát őriz a festőművésztől.

Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d?Orléans igazgatója elmondta: Madarász Viktor volt az egyik első olyan magyar művész, aki Franciaországba utazott tanulni, hogy kora egyik leghíresebb romantikus festőtanárának, Léon Cogniet-nak a tanítványa legyen. Emellett ő volt az egyik első olyan magyar festő, aki bemutatkozott a párizsi Szalonban és sikereket ért el.

A kiállítást Krasznai Réka kurátor mutatta be, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Madarász Viktor 1859-ben festett művét a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta: ezt az alkotást és az érmet most először láthatja együtt a közönség. A kurátor kitért arra is: Madarász történelmi munkája annyira népszerű volt, hogy a Szalonban még karikatúra is készült róla, melyet akkoriban csak a legfigyelemreméltóbb munkákról készítettek. A tárlat érdekességének nevezte Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak a Musée des Beaux-Arts d?Orléans-ból kölcsönzött festményét, amely szintén siratásjelenetet ábrázol ? Briszéisz Patrokloszt siratja. A festményt Madarász munkájával szemközt láthatja a közönség. A 19. századi magyar történeti festészet kultuszképe nem csak egy formában létezik, előszeretettel reprodukálták, még maga a művész is, illetve litrográfiák, nyomatok, valamint a képről készült vázlatok formájában is elterjedt ? fűzte hozzá a kurátor. Ezekből a vázlatokból, redukciókból és nyomatokból is látható néhány a kiállításon. A kurátor szerint ezek a munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény, amely alapos restaurálásnak köszönhetően hosszú idő után először látható újra teljes pompájában, mindenki által ismert, szinte ikonikus darabbá váljon.

A kamarakiállítás 2018. február 18-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

Forrás: MTI/mng.hu

Fotó: Bruzák Noémi/MTI