Legújabb, Ötödik évszak nevű zenekaráról, a francia chansonról és a népzene helyzetéről is beszélgettünk Csoóri Sándor Sündivel.

Csoóri Sándor „Sündi” a hazai népzenei élet egyik legmeghatározóbb alakja. Több sikeres formációban működött közre, többek között a Buda Folk Bandban.

A Buda
Folk Band komoly szakmai sikereket ért el, számos fontos díjat besöpört. Miért
döntöttetek úgy, hogy befejezitek?

A több mint tíz év alatt nagyon szép időszakot éltünk meg együtt a zenekarral, rengeteg szakmai tapasztalatot, élményt nyertünk a közös munkából. A vége felé azt éreztük, hogy ebben a formában a folytatás a barátság rovására menne, ez az életmód a továbbiakban nem tartható fenn. Némi szakmai összeférhetetlenség is beárnyékolta az egészet, jobb döntésnek tűnt, hogy feloszlatjuk a zenekart.

Könnyen
élted meg a feloszlást?

A megszűnés időszaka hatalmas válságot hozott az életemben. Utólag visszagondolva abba a hibába is sikerült beleesnünk, hogy a közönséggel nem alakítottunk ki szorosabb kapcsolatot. A közönségünk zömében értelmiségiekből tevődött össze, akik nagyobb koncerttermekben ott voltak, azonban a kisebb helyeken ritkábban tűntek fel. Egyes tagokkal el-elvétve találkozom, azonban többen a mostani zenekarban is játszanak. Gyrllus Danitól kérdeztem egyszer, mi a titka, hogy ennyi idő után is együtt vannak.Mélyen elgondolkodtató választ adott: Elsődleges dolog, hogy a másikkal be tudj szállni a buszba. Minden zenekar élete egy kapcsolathoz hasonló, az emberi magatartás, összeférhetőség, elfogadás a meghatározója.

Az Ötödik évszak elnevezés honnan jött?

Egy véletlen hozta a névválasztást. Álltam valamelyik januárban a teraszon, és egyik pillanatban esett a hó, a másikban sütött a nap, majd feltámadt a szél. Erre mondtam én, hogy ez az ötödik évszak. A cím az ember és természet közti kapcsolatot is hivatott jelenteni, hogy egyik a másikra hatással van.

Az énekesnővel, Izabella Caussanellel hogyan alakult ki az együttműködés?

Izabella
francia-magyar énekesnő. Párizsban született, azonban az édesanyja részéről
magyar identitást kapott. Jó pár éve a Buda Folk Band vendégeskedett egy
külhoni fiataloknak meghirdetett programban, Izabella a mi mentorálásunk alá
került, mindössze tizenhat évesen. Akkor és ott eldöntöttem, ha folytatja a
zenei pályát, a későbbiekben számítanék rá. Jelenleg a Bartók Béla
Konzervatóriumban tanul jazz tanszakon.

Feltűnik
a jazz a zenétekben?

Anyanyelvünk a népzene, de érdekelnek a miénktől elütő műfajokban jelentkező, a népzenével rokonítható szabadságok. Ezeket a saját ízlésünk szerint ötvözzük.

A
francia chanson hangulata is megjelenik az új formáció zenéjében. Irány, hogy a
francia stílust összehozzátok a magyar népzenével?

Ha belegondolok, gyerekkoromban hányszor emlegette nagyapám a francia kultúrát, a magyar irodalomra tett inspiráló erejét, nem lepődöm meg, hogy végül zeneileg is rátaláltam. Mélyebb értelemben az európai kultúra fontossága kap hangsúlyt, jelezve, Közép-Európában mi is Európa részét képezzük, mi több, nem egy Nyugat-Európában elfeledett dolgot megőriztünk zeneileg.

Sok
versfeldolgozást készítetek. Hogyan választjátok ki a szöveget?

Változó. Van, ami olvasás közben ragad magával, s mindenképp kezdeni szeretnék vele valamit. Folklorizálni akarom, dalként kezelni, más felfogást képviselni, mint a hagyományos versfeldolgozások. Az új lemezen többek között nagyapám, valamint Ady Endre, József Attila, Szép Ernő, Victor Hugo versei szerepelnek majd. Tervezem, hogy előbb-utóbb Dsida Jenő egy-egy verse is sorra kerül.

A
Buda Folk Bandben lefektetett alapok, zenei motívumok visszaköszönnek az új
zenekarban?

A mai napig azt gondolom a népzenéről, hogy alapvetően nem színpadra termett műfaj. A koncerthelyzet más szabályrendszert kíván, a műfaj eredetijétől elütő szerkesztést. Abban a pillanatban, hogy lekerül a színpadról és emberi szituációba kerül, a népzene új erőre kap. Én ezt a megszólalást preferálom.

A közönség elfogadja az Ötödik évszakot?

Létesült egy klub Szentendrén, ahol rendszeresen fellépünk. Folyamatosan nő a közönség, azt látom, élvezik a zenénket, értékelik a jelenleg képviselt zenei törekvést. Most még abban a fázisban tart a zenekar, hogy termőképes, noha a bő termés későbbre várható.

Öt
év múlva hol tartson a zenekar, mit szeretnél?

Két-három lemez jó lenne. Szeretnék videoklipeket és természetesen számunkra fontos és nagyra tartott vendégművészekkel is tervezünk közös zenéléseket. Célunk megfogni a fiatal közönséget is, valamint több együttműködést szeretnénk a színházakkal. Alapvető elhatározás, hogy akik szeretik az akusztikus zenét, rajtunk keresztül jobban megszeressék és megismerjék a műfajt.

A zenekar tagjai: Izabella Caussanel (ének), Csoóri Sándor „Sündi” (brácsa, hosszúnyakú tambura, koboz, ének), Hegedűs Máté (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom, magyar duda), Szabó Csobán Gergő (bőgő, gardony, ének).

Nyitókép: Németh Anna