Tervásatások kezdődnek ősszel az egykori székesfehérvári koronázóbazilika területén

A kutatás segít jobban megismerni, mi is állt egykor a Romkert területén. A tervásatás előkészítő szakasza a talajradarozás, amelynek révén ásás nélkül juthatnak a kutatók olyan adatokhoz, amelyek alapján jobban tudják tervezni az őszi feltárásokat. Falmaradványokra és törmelékekre, valamint faszerkezetek jelenlétére számítanak a talajban a feltárók, akik főleg olyan helyeken radaroznak és ásnak majd, ahol korábban kevés ásatást végeztek.

Székesfehérvárt nagyon korán, Európában szinte egyedülálló módon, a 11. század elején már kőfallal vették körül, ami a város jelentőségét is mutatja. A kőfalról azonban kevés adattal rendelkeznek a tudósok, ezért a mostani feltárásoktól azt remélik, hogy ez megváltozhat.

A geofizikai vizsgálatok lényege, hogy radarhullámok segítségével roncsolásmenetesen megállapíthatják, mit rejt a föld. Tóth Zoltán, a talajradaros vizsgálatokat végző Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet docense szerint a próba során is azonnal jelentkeztek a talajban olyan elváltozások, amelyek leletanyagok jelenlétét valószínűsítik.

Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült, hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az ottani szakasz pontosan mikor épült, és közvetve, megbízhatóan datálhatják a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejét, amire jelenleg csak közvetett utalások vannak.

A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5–2 méter mélységbe láthatnak le a szakemberek: a műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, és segítségével gyakorlatilag láthatóvá válnak az épületek vagy az egykori emberi beásás nyomai, viszont a temetkezések kimutatására nem alkalmas ez a módszer. Az ősz folyamán látogatóközpont nyílik, amely az eddig megszerzett tudást tárgyi formában mutatja majd be.

A képen talajradaros vizsgálat a Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Simon Erika / Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata