Ahhoz, hogy megértsük, hogyan került a Thököly Imre-emlékház ennyire távoli helyre, Ankara és Isztambul közé, szükséges egy kis történelmi ismeret. Az 1683 és 1697 között zajló Habsburg–török háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai békével Magyarország Temesköz kivételével felszabadult a török uralom alól, és Erdély is a Habsburgok kezére került. Thököly Imre kuruc hadvezér, Felső-Magyarország, majd Erdély fejedelme emiatt kénytelen volt híveivel együtt menekülni, és az Oszmán Birodalom belső területeire költözni.
A politikai menekültek számára Csiprovác városát jelölték ki tartózkodási helyül, de Thököly szűkebb kíséretével Isztambulban maradt. Miután 1701 szeptemberében engedély nélkül Drinápolyba ment, társaival együtt Izmitbe telepítették át. A várostól egynapi járásra lévő Karatepe faluban földeket vettek és magyar falut hoztak létre, amelyet a Virágok mezejének neveztek el. Itt is hunytak el: Zrínyi llona 1703. február 18-án, férje két és fél évvel később, 1705. szeptember 13-án.
A 19. században magyarországi történészek és turkológusok többször felkeresték Thököly Imrének az izmiti örmény temetőben található sírját, ám a feltárására és a maradványok azonosítására csak 1904-ben került sor. Hamvait 1906-ban szállították haza Magyarországra, feleségéével, mostohafiáéval, II. Rákóczi Ferencével, valamint Rákóczi Józsefével, Bercsényi Miklóséval és nejéével, Csáky Krisztináéval, Esterházy Antaléval, Sibrik Miklóséval együtt. A kuruc hadvezér hamvait a késmárki új evangélikus templomban helyezték el, a többieké a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában lelt végső nyugalomra.
Thökölyről halálának háromszázadik évfordulóján utcát neveztek el Izmitben, majd 2008-ban létrejött a Thököly Imre- és Zrínyi Ilona-emlékház, amely a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása. A 96 kiállítási tárgyat felvonultató tárlaton kisplasztikák, festmények, oklevelek, érmék, fotók, térképek láthatók magyar és török felirattal.
A kertben áll Thököly 1906-ban készült emlékművének másolata, amelyet 2015. szeptember 13-án, halálának 310. évfordulóján állíttatott Kocaeli önkormányzata. A közelében egy székely kapu is látható, amely korábban Isztambulban állt.
Magyar menekültek az Oszmán Birodalomban
Az Oszmán Birodalom Thököly Imre és társai befogadását követően is több esetben adott menedéket magyaroknak vagy a magyar történelemben jelentős szerepet játszott személyeknek. Thököly nevelt fia, II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc kudarcát követően Rodostóban telepedett le. Emlékét ma az egykori vendégfogadó és az étkezőházában kialakított múzeum őrzi.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után Kossuth Lajos és a magyar politikusok jelentős része az Oszmán Birodalomba menekült. Többségük néhány év után elhagyta az országot, míg mások – köztük Bem József – a török hadseregbe lépve szolgáltak tovább. Kossuth Lajos tartózkodási helye másfél évig a kis-ázsiai Kütahya volt. Itt 1982 óta múzeum őrzi az emlékét, amelynek kertjében egész alakos szobra áll.
Ugyan nem menekültként, de rövid ideig Bartók Béla is élt Törökországban: 1936-ban Osmaniyében és az azt körülvevő falvakban gyűjtött török népzenét. Munkássága előtt tisztelegve 2010-ben emlékkiállítást rendeztek be a Osmaniyei Művelődési Központban.
Nyitókép: Kultúra.hu/Markovics Z. Kristóf
