Tiltakozások a virginiai Sztálin-szobor ellen

Kultpol

A virginiai Bedford városában a hét végén ünnepelték az amerikai és brit erők normandiai partraszállását, a második világháború legnagyobb tengerideszant-műveletét, amelyre 1944. június 6-án került sor. A városkában élt 19 olyan katona, aki életét áldozta a hadműveletben.

A Nemzeti D-nap Emlékalapítvány azzal emlékezett meg az eseményről, hogy leleplezte a világháborúban győztes hatalmak vezetőinek szobrait; Franklin Roosevelt és Harry Truman amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök mellett helyet kapott Sztálin, az orosz diktátor is - írta a The Washington Times.

A helyi lakosság egy része és több szervezet felháborodással fogadta, hogy Bedford a világ azon kevés helye közé került, ahol még látható Sztálin-szobor. A Facebook közösségi portálon tiltakozó akció indult; a Bedford Bulletin helyi újság felmérése szerint a lakosság 94,8 százaléka nem tartja helyénvalónak, hogy mellszobrot állítottak Sztálinnak.

Lee Edwards, a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány elnöke elmondta: amikor először hallott a szoborról, viccnek gondolta az ügyet. Később azonban közölte: a D-nap alapítvány hatalmas hibát követett el azzal, hogy Sztálint is belevette a háborús emlékműbe.

A tiltakozó szervezetek között van az amerikai magyarok egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete, az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ). A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményben tudatta: Sztálin öröksége a halál, rombolás, internálás, munkatábor, kínzás, félelem, szenvedés, elnyomás és megszállás, Sztálin több embert gyilkolt meg, mint Hitler és a nácik, ő indította el a hidegháborút. Az AMSZ szerint a szoborállítás sértés azokra nézve, akik felelnek a haza hívására, és akik drágán fizettek és fizetnek a szabadságért.