Timothée Hal Chalamet Manhattanban született 1995. december 27-én. Művészcsaládból érkezik: ingatlanügynök édesanyja egykori Broadway-táncos, nővére színésznő, anyai nagybátyja Rodman Flander, nagyapja pedig Harold Flender, a Párizs Blues forgatókönyvírója. Részben biztosan a kreatív környezetnek köszönhető a színjátszás iránti érdeklődése, elmondása alapján azonban Heath Ledger Jokerként nyújtott alakítása inspirálta pályaválasztását. Francia származású édesapja révén többször töltötte a nyarat egy Le Chambon-sur-Lignon nevű faluban nagyszüleinél.
Egészen fiatalon beszippantotta a filmes világ – a kezdeti időszakban két rövid horrorfilmben, valamint reklámokban tűnt fel. „Hivatalos” debütálása az Esküdt ellenségek című sorozathoz kötődik, melyben egy gyilkosság áldozatának epizódszerepét kapta meg. Nem sokkal később felvételizett a hírességek sorát kinevelő LaGuardia Zenei, Művészeti és Előadó-művészeti Középiskolába, amely az 1980-as kultfilm, a Fame színészképzőjét is ihlette. Itt ismerkedett meg Ansel Elgorttal, akivel közös tanulmányaik után is barátok maradtak (a sors fintoraként mindketten 2017-ben kapták meg első Golden Globe-jelölésüket, Chalamet a Szólíts a neveden, Elgort pedig a Nyomd, bébi, nyomd főszerepéért).
Nemcsak a vásznon, de a színpadon is fiatalon kezdett: 2011-ben mutatkozott be az off-Broadwayn egy coming-of-age történetben. 2016-ban szintén itt játszott a Prodigal Sonban Robert Sean Leonard (a Holt költők társaságának tragikus sorsú Neil Perryje, illetve a Doktor House James Wilsonja) oldalán – a John Patrick Shanley írta és rendezte drámában nyújtott alakításáért elnyerte az off-Broadway-produkciókat elismerő Lucille Lortel-díjat.
Térjünk vissza a mozgóképekhez: karrierje valójában a Homeland – A belső ellenség című sorozattal indult, amely 2012-ben megkapta a legjobb televíziós sorozatnak járó Golden Globe-ot. 2014-ben következett a veszteséges és felejthető Férfiak, nők és gyerekek, amelyet nemcsak a kritika marasztalt el, de a nézők sem kedveltek igazán. Számunkra is csak annyiban említésre érdemes a Jennifer Garnert, Adam Sandlert és a már említett Ansel Elgortot szerepeltető vígjáték, mert ez volt Chalamet játékfilmes bemutatkozása.
Ugyanebben az évben egy jóval nagyobb renoméjú darabban is feltűnt fiatal színészünk: Christopher Nolan Csillagok közöttjében a főszerepet játszó Matthew McConaughey kamasz fiát alakította. A sci-fi komoly bevételt generált, és öt Oscar-jelöléssel ismerte el a szakma (ebből egyet, a legjobb vizuális effektusokért járó aranyszobrocskát el is nyerte). Habár Chalamet akkoriban csalódott volt, mert nem lendített túl nagyot a karrierjén, évekkel később elmondta, ez volt a kedvenc projektje.
Néhány kevésbé jelentős film után a 2017-es év meghozta a régóta várt áttörést: a Luca Guadagnino rendezte Szólíts a nevedennel Chalamet felkerült a filmes térképre. Az André Aciman regényét adaptáló mozi kedvéért gitár- és zongoraleckéket vett, illetve megtanult olaszul.
Ugyan a díjat végül Gary Oldman vitte haza A legsötétebb óráért, az akkor mindössze 22 éves Timothée sem panaszkodhatott.
Ugyanebben az évben következett a szintén fiatalokat célzó Lady Bird, amelyben a színész először dolgozott együtt Greta Gerwig rendezővel és Saoirse Ronannel. A közös alkotói munka később a Louisa May Alcott azonos című regénye alapján készült Kisasszonyokkal folytatódott, melyben Chalamet és Ronan újfent bebizonyította, hogy remekül működik köztük a filmes kémia.
Egy ideig úgy tűnhetett, benne ragad a tipikus szépfiú karakterében, ám ekkor elkészült a Csodálatos fiú, amelyben egy drogfüggő tinédzsert alakít, majd a Netflix saját gyártású V. Henrikje, amelyben a dorbézoló kamaszból keménykezű uralkodóvá váló címszereplőt kelti életre. Nem sokkal a Shakespeare-királydrámák inspirálta sztori előtt került mozikba a Woody Allen rendezte, kissé unalmas és erőltetett Egy esős nap New Yorkban. A film nem keltett volna nagy feltűnést, ha nem került volna ekkoriban újra elő a rendező 1992-es zaklatási ügye. A főszerepet játszó Chalamet-t többen támadták, mert szerepet vállalt a filmben; az elhatárolódás jeleként végül teljes fizetését jótékony célokra ajánlotta fel.
A pálya üde színfoltja Wes Anderson 2021-es filmje, A Francia Kiadás, valamint a Jennifer Lawrence és Leonardo DiCaprio főszereplésével forgott szatíra, a Ne nézz fel!, az év legnagyobb Chalamet-dobása azonban vitathatatlanul a Dűne első része volt. Denis Villeneuve nagyot vállalt Frank Herbert ikonikus regényének megfilmesítésével, hiszen a korábbi adaptációk kaptak hideget-meleget a rajongóktól. Az egyik lehetséges buktató a főszereplő, Paul Atreides kiválasztása, Villeneuve azonban az első pillanattól fogva a francia–amerikai színészt akarta a fiatal trónörökös szerepére. Chalamet alakításával végérvényesen megszilárdította a státuszát Hollywood elismert színészei között.
A bolygóközi felnövéstörténet folytatása 2024-ben debütált (kritikánk a filmről itt), de a két rész között még belefért egy újabb Guadagnino-darab és egy musical is a filmes világ fiatal kedvencének. A Csontok meg minden című horrorban kannibált játszik Taylor Russell oldalán, a Wonkában pedig a címszerepet alakítva hirdeti a csokoládé számtalan pozitív hatását. Utóbbihoz meghallgatásra sem volt szüksége: Paul King rendezőnek elég volt néhány YouTube-videó az éneklő-táncoló, gimnazista Chalamet-ről, hogy meggyőzze őt annak képességeiről. A színész jutalma pályája harmadik Golden Globe-jelölése volt.
Legutóbbi filmje, a Bob Dylan pályakezdéséről szóló Sehol se otthon február 6-án debütált hazánkban (kritikánk itt). Több mint öt éven át készült az ikonikus zenész szerepére – nemcsak harmonikázni és gitározni tanult meg, de Dylan életének fontos helyszíneit is meglátogatta a minél mélyebb átlényegülés érdekében. A filmhez, melyben producerként is közreműködött, több mint negyven dalt énekelt fel, köztük a Blowin' in the Windet, a Like a Rolling Stone-t és a The Times They Are A-Changin’-t.
A régóta várt biopic nagy esélyese az idei Oscar-szezonnak, összesen nyolc jelöléssel néz elébe a március eleji gálának. Habár az előszobaként számon tartott díjátadókon ritkán került a győztesek közé a film, néhány fontos elismerést azért behúzott, többek között a színészcéh legjobb férfi főszereplőnek járó díját. Chalamet ezzel történelmet írt, 29 évesen ő lett a kategória legfiatalabb nyertese. Köszönőbeszédében elmondta, nem szeretné alábecsülni a munkát, amit beletett Dylan szerepébe. Hozzátette, hogy szeretne a nagyok közé tartozni, ebben pedig olyan figurák inspirálják, mint Daniel-Day Lewis, Viola Davis vagy Michael Jordan. Győzelmével kicsit felrázta az Oscar-versenyt – annak ellenére, hogy a legvalószínűbb befutó továbbra is A brutalista Adrien Brodyja, aki eddig szinte az összes fontosabb díjat bezsebelte.
Noha jelenleg leginkább az Oscar-láz kapcsán emlegetjük a fiatalt, akit generációja egyik legígéretesebb színészeként tartanak számon, az elmúlt időszakban sajátos humora kapcsán is gyakran hallhattunk róla. Ősszel részt vett saját hasonmásversenyén Manhattanben, a Sehol se otthon londoni premierjére pedig egy Lime-biciklivel gördült be – egy francia műsorban elmondta, hogy a nagy dugó miatt választotta a környezettudatosabb megoldást. Sietségében viszont rossz helyen parkolt, ezzel vétett a cég szabályzata ellen, így megbírságolták.
Igaz, viszonylag későn kezdett bele a Dylan-filmet népszerűsítő kampányba, annál hatásosabb eszközöket választott. Íme, amint a Saturday Night Live egyik adásában énekel egy ütős medley-t:
