Költők, olvadó gleccserek és a temetetlen múlt: tíz dokumentumfilm a Verzióról

1. Papa (Ponczók Attila)

A Papa a rendező, Ponczók Attila hirtelen haragú nagyapját követi, akinek egész életét meghatározták a generációkon átívelő patriarchális minták. Ezek a minták most ütköznek Magyarország lakhatási válságával. A férfi büszkesége felforgatja odaadó fiai életét, miközben kétségbeesetten próbálnak otthont találni neki, és megküzdenek azzal a kusza és működésképtelen szociális rendszerrel, amely elvileg a védelmét szolgálná. 

A film főszereplője Ponczók Zoltán, egy 79 éves, Józsefvárosban élő férfi. Felesége halála után a kamera négy éven keresztül követte mindennapjait, alkalmazkodását és várakozásait egy olyan ellátórendszerben, ahol a segítség sokszor hosszú évek múltán válik elérhetővé. A film az idei Magyar Filmszemle legjobb dokumentumfilmjének trófeáját már elhozta, most pedig a Verzió nyitófilmjeként nézhetjük újra!

2. Olvadás (Nikolaus Geyrhalter)

Japánban kotrógépekkel alakítanak ki látványos, tizenöt méter magas hófalakat, hogy turistákat vonzzanak. Dél-Franciaországban műhavat használnak, hogy idilli téli tájat teremtsenek, Izlandon a látogatók hatalmas jégtömbök előtt pózolnak, amelyeket lassan elnyel a tenger. Bár minden teljesen normálisnak tűnhet, e látszólag kifogástalan fehér homlokzat mögött a bolygó jég- és hókészlete riasztó ütemben olvad. Nikolaus Geyrhalter a passzív megfigyelő szerepét ölti magára: széles látószögű felvételeken örökíti meg a hó és a jég egyre gyorsuló eltűnését Japán, Franciaország, Svájc, Izland, Kanada és az Antarktisz különböző tájain, teret engedve annak, hogy a természet önmagáért beszéljen.

Síterepek, gleccserek, turistalátványosságok és kutatóállomások között haladva mutatja meg, hogyan próbálunk együtt élni egy olyan természeti környezettel, amely a szemünk előtt változik meg. A nyugodt, szemlélődő képek egyszerre őrzik meg a letűnő táj emlékét és teszik láthatóvá az emberi beavatkozás ellentmondásait.

3. Ha költő akarsz lenni (Bartha Máté)

Egy költő életműve halála után egyfajta purgatóriumba kerül: már nem kortárs, de még nem klasszikus. Bertók Attila azért küzd, hogy édesapja, a 2020-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas pécsi költő, Bertók László számára lerövidítse ezt a köztes időszakot. Küzdelme azonban kettős: apja hatalmas örökségének árnyékában saját útját is meg kell találnia.

Bertók 1935-ben született a Somogy megyei Vésén. Már egészen fiatalon költő akart lenni, 19 éves korában viszont egy Rákosi-ellenes verse miatt nyolc hónapra bebörtönözték. Első kötete, a Fák felvonulása csak 37 éves korában jelent meg. Tavaly, születésének kilencvenedik évfordulóján jelent meg az Összegyűjtött versek című gyűjtemény.

A film alkotója, Bartha Máté nemzetközi hírű fotográfus és dokumentumfilmes, aki munkáiban a dokumentarista megfigyelést előszeretettel ötvözi megrendezett helyzetekkel és kísérleti képi megoldásokkal. Kontakt című sorozatáért 2018-ban elnyerte a Robert Capa-nagydíjat, 2019-ben pedig a Rencontres d’Arles Louis Roederer Discovery Award díját. Kísérleti képi és zenei világú dokumentumfilmje kortárs magyar költők segítségével vizsgálja az emlékezet és a halhatatlanság kérdéseit, miközben a pécsi utcáktól a kozmikus távlatokig bontakozik ki Bertók László lírai világa.

4. Mailin (Maria Silvia Esteve)

Mailin esti mesét mond a kislányának, amely lassan saját gyerekkorának történetévé változik. A film archív felvételek, családi videók, bírósági hangfelvételek és animált, álomszerű képek segítségével követi egy nő hosszú útját, hogy újra szembenézzen a gyermekkorában elszenvedett szexuális erőszak emlékével és az igazságszolgáltatás kudarcával.

A valós traumát egyfajta avantgárd horrorfilmmé alakító, figyelemre méltó dokumentumfilm a tényalapú tudósítás és a magas művészeti esztétika közötti átmeneti térben mozog. Az argentin rendezőnő alkotása formai merészségével éppúgy felhívja magára a figyelmet, mint nagyon is releváns, dühös és érzelmileg nyers tartalmával. 

5. Ez így volt szép (Tóth Olivér Márk)

Egy vidéki magyar kisvárosból induló tinédzser, Szirmai Marcell, művésznevén Pogány Induló néhány év alatt a magyar rap egyik legnépszerűbb előadójává válik. A film három éven keresztül követi Marci rendkívül gyors felemelkedését, miközben az egyre nagyobb siker egyre nehezebbé teszi számára az egyensúlyt a zene, az iskola és a család között. A személyes portré a hirtelen jött hírnév árnyoldalaira, a függőségre és a testi-lelki megterhelésre is fókuszál, miközben egy egész generáció életérzését próbálja megragadni.

6. Tőlem tudjátok meg. Hat roma portré a székelykeresztúri régióból (Lakatos Miska)

A film hat különböző életkorú és élethelyzetű roma ember portréján keresztül beszél identitásról, közösségről és az önmagunkról való gondolkodásról. A Székelykeresztúr környékén élő szereplők személyes történeteiken keresztül mutatják meg a roma identitás sokféleségét, miközben a film tudatosan kerüli a romákról szóló dokumentumfilmekben gyakran megjelenő sztereotípiákat. 

A hagyományos, interjúalapú forma ellenére a rendező merész vizuális megoldásokkal dolgozik, így a személyes vallomásokból egy erős, pozitív és mindenekelőtt önreprezentációra épülő portréfilm született. Lakatos Miska erdélyi magyar–román filmrendező és vágó a munka során pedig a közösség tagjaival együttműködő, bizalmi alapú filmes módszert alakított ki.

7. Érző lény (Tony Jones)

Tony Jones felteszi a kellemetlen kérdést: képesek lennénk állatkísérletek nélkül élni? Az Érző lény a laboratóriumi állatkísérletek zárt világába vezet, a majmok tenyésztésétől a kutatólaboratóriumokig. Dr. Lisa Jones Engel, egy egykori primatológus és állatvédelmi aktivista történetén keresztül a film azt vizsgálja, milyen tudományos, etikai és emberi következményekkel jár az állatok kutatási célú felhasználása. Vakcinák fejlesztésére igen, kozmetikai célokra nem? Hol húzzuk meg a határt? A film tudósok és állatvédők egymással ütköző nézőpontjait is megszólaltatja. Provokatív, elgondolkodtató és vitaindító alkotás.

8. Nyomok (Alisa Kovalenko, Marysia Nikitiuk)

Alisa Kovalenko és Marysia Nikitiuk ukrán filmesek Nyomok című dokumentumfilmje, amely olyan ukrán nőket mutat be, akik az Oroszországgal vívott háború során elszenvedett szexuális erőszak után nem voltak hajlandók hallgatni, Ukrajna hivatalos nevezése a 2027-es Oscar-verseny nemzetközi nagyjátékfilm kategóriájában. Nem véletlenül.

A filmben hat ukrán nő vall a konfliktushoz kapcsolódó szexuális erőszak és kínzás tapasztalatáról, miközben Iryna Dovhan aktivistaként más túlélők történeteit is gyűjti a felszabadított ukrajnai területeken. A film nem hatásvadász módon a közvetlen erőszak képeire, hanem annak látható és láthatatlan nyomaira összpontosít. A személyes tanúságtételekből fokozatosan a trauma, az emlékezet és a női szolidaritás kollektív portréja rajzolódik ki.

9. Erőmű (Hilary Powell, Dan Edelstyn)

A sok nehéz téma között egy igazi feel-good dokumentumfilm a közösség erejéről és arról, hogy egy fecske igenis csinálhat nyarat. A londoni Walthamstow egyik utcájában két művész azt tűzi ki célul, hogy szomszédaikkal közösen napenergiára állítsák át a környéket. Hilary Powell és Dan Edelstyn filmje a közösségi energiatermelés megszervezését követi a pénzgyűjtéstől és tetőn alvástól egészen a napelemek felszereléséig. Játékos és humoros portré arról, hogyan válhat egy művészeti projekt valódi közösségi kezdeményezéssé.

10. Alattunk dobog (Timár Sára, Magyarország)

November 4-e óta aktuálisabb Timár Sára filmjének kérdésfeltevése, mint valaha. A filmes gyerekkora óta egy budapesti villában él, amelyhez a néptánc és családja története is szorosan kapcsolódik. Amikor azonban egyre világosabbá válik számára, hogy a háznak sötét, a politikai rendőrséghez és egykori titkos fogvatartáshoz kötődő múltja van, nyomozni kezd a család által inkább elhallgatott történet után. 

Archív anyagok, emlékek és egykori tanúk segítségével személyes családtörténete fokozatosan a kollektív emlékezet és a rendszerváltás utáni magyar társadalom kérdéseivel kapcsolódik össze. Az Alattunk dobog decembertől mozis forgalmazást is kap, de először a Verzión lesz látható!

Címlapfotó: Jelenet az Alattunk dobog című filmből. Fotó: Cirko Film