1. Tizenévesen bordélyban is hegedült
Zenét először muzsikus apjától tanult, aki galambtenyésztéssel is foglalkozott, bár ez a tevékenysége jobbára csak vitte a pénzt. A zene mellett a játékkatonák gyűjtése volt a másik szenvedélye. Sanyarú anyagi helyzetük miatt tizenéves korától nemcsak színházi zenekarokban, hanem bordélyokban is hegedült (a legenda szerint ilyenkor a kottatartóra helyezett könyveket olvasta játék közben), s némi pénzhez jutott táncdarabok átirataival is.
2. Magyar mesterek
Tizennégy évesen adta első zongorista szólókoncertjét. Három évvel később lett Reményi Ede hegedűművész zongorakísérője, az ő révén ismerte meg a magyar és a cigányzenét, így születtek Magyar táncai. Egy másik magyar hegedűvirtuóz, Joachim József ajánlotta be Liszt Ferenchez, a találkozó azonban kudarcba fulladt, mert a turnéktól holtfáradt Brahms éppen akkor aludt el, amikor Liszt egy új művét játszotta el neki.
3. Reménytelen szerelem
Joachim ismertette meg a Schumann házaspárral is, akiket lenyűgözött Brahms zongorajátéka, és lelkes támogatóivá váltak. A mély depresszióban szenvedő Robert Schumann hamarosan elmegyógyintézetbe került, Brahms pedig lángra gyulladt felesége, a nála tizennégy évvel idősebb zongoraművész, Clara iránt. A reménytelen szenvedély később barátsággá szelídült, de Brahms sohasem nősült meg. Kettejük levelezése 2021-ben köztulajdonba került és digitalizáció révén az egész világon hozzáférhetővé vált.
4. Tiltakozott Liszt és Wagner „új zenei módszerei” ellen
Zeneszerzői munkásságára jelentős hatást gyakorolt Hans von Bülow karmesterrel való találkozása is, aki magát Brahms „leghűségesebb karmesteri pálcájának”, kortársát pedig Bach és Beethoven mellett „a zenetörténet harmadik B betűjének” nevezte.
Hamburgban, ahol női kórust szervezett, sikertelenül pályázott a filharmonikusok karmesteri tisztségére. A kudarctól elkeseredve 1862-ben a Beethoven és Schubert szellemét őrző Bécsbe költözött, és segített Wagnernek lemásolni a Nürnbergi mesterdalnokok már elkészült zenekari részleteit egy itteni hangverseny számára. A komponistával személyesen jó viszonyt ápolt, de esztétikai nézeteik élesen különböztek. Brahms 1860-ban aláírta a Liszt és Wagner „új zenei módszerei” ellen tiltakozó konzervatív manifesztumot. Ennek nyomán ádáz vita, sőt harc robbant ki, a „romantikusok háborúja” végül „döntetlenül” végződött. Szerette Johann Strauss zenéjét is, egyszer azt mondta: mindent odaadott volna azért, ha ő írhatja meg a Kék Duna keringőt. Az elsők között ismerte fel Antonín Dvořák tehetségét, akivel barátságot is kötött.
5. Két ládányi művét elégette
Brahms 121 alkotását látta el opus-számokkal (két ládányi fiatalkori művét elégette), a 122-iket halála után sorolták be az életműbe, s egy évtizede egy kétperces zongoradarabja is előkerült. Az operán kívül minden műfajban alkotott: írt kamarazenét, szonátát, dalokat, orgonaműveket, zongoraversenyeket és egyházi kórusokat, dalköltészete is jelentős. Kórusműveiben nemcsak Bachot, a 17. századi német barokk komponistát, Heinrich Schützöt is megidézte.
6. Dallamai zenélő gyermekjátékokból is visszaköszönnek
Legismertebb alkotása a Német rekviem, amelyet édesanyja halála után komponált, az általános szokástól eltérően nem latin, hanem német szövegre, amelyet ő maga állított össze bibliai idézetekből. Kedvelt még a Variációk egy Haydn-témára, a Bölcsődal (még Dave Brubeck jazzlegenda is feldolgozta) és a Magyar táncok, amelyek dallamai zenélő gyermekjátékokból is visszaköszönnek. Négy szimfóniája közül az első, c-mollt Beethoven X. szimfóniájának is nevezik, mert a finálé főtémája feltűnően hasonlít a IX. szimfóniára. Egyetlen hegedűversenyének fináléja magyaros hangvételű, utolsó zenekari műve, a hegedűre és csellóra írott a-moll kettősverseny zárótételében pedig a cigányzene motívumai fedezhetők fel.
7. Szinte csak nyáron komponált
Érdekesség, hogy nagy művei szinte kivétel nélkül nyáron születtek, mert télen inkább karmesterként és zongoraművészként lépett fel.
8. 24 alkalommal lépett fel Budapesten
A komponista szemben állt az „új” zenei iskolával és a programzenével, tisztelte Beethovent, zenei felfogása konzervatív volt. Zenéjének alapja a melódia és a gazdag harmóniavilág, tökéletesen ötvözte a romantikus kifejezést a klasszikus szerkezettel. Előadóként virtuóz zongorista volt, 1867 és 1891 között összesen 24 fellépése volt Budapesten. B-dúr zongoraversenyének ősbemutatója is a Pesti Vigadóban volt 1881-ben, a szólót maga Brahms játszotta, a zenekart pedig Erkel Sándor vezényelte. II. és a III. szimfóniájának premierjén barátja, Richter János vezényelt.
9. Fiatalon jóképű volt, idős korára mogorva lett
Sok más zeneszerzőtől eltérően Brahms, ha nem is fényesen, de meg tudott élni a muzsikából. Szeretett jókat enni és inni, szerény ruházatára nem fordított különösebb gondot. Zárkózott ember volt, s ahogy idősödött, modora úgy lett egyre nyersebb, még régi barátaival is összeveszett. Fiatalon rendkívül jóképű volt, nőies arcát idővel szakállal takarta, ötvenéves kora után megőszült és meghízott. Idejét visszavonultan töltötte, érzelmeit szavak helyett zenével fejezte ki. A cambridge-i egyetem 1876-ban felajánlotta neki a díszdoktori címet, de nem vállalkozott a tengeri útra. A breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetem is díszdoktorrá fogadta, erre az alkalomra született az Akadémiai ünnepi nyitány. Hamburg is díszpolgárává választotta.
10. A Merkúron krátert neveztek el róla
A 19. század „utolsó klasszikus” zeneszerzője 1897. április 3-án halt meg Bécsben. Hamvai Beethoven és Schubert sírja mellett nyugszanak. A francia Francoise Sagan nagysikerű – később megfilmesített – regényt írt Szereti Ön Brahmsot? címmel, a Merkúron krátert neveztek el róla, a stájerországi Mürzzuschlagban, ahol negyedik szimfóniáját befejezte, múzeuma nyílt. 2014-ben Johannes Brahms – Élet és dalok címmel Dietrich Fischer-Dieskau német bariton tollából jelent meg róla monográfia.
Fotó forrása: Leemage/AFP
