Majoros Áron Zsolt: Kontempláció // Műcsarnok, Budapest
Majoros Áron Zsolt szobrai a Műcsarnok apszisában izgalmas párbeszédet folytatnak. Többféle munkát is láthatunk tőle. A fémfigurák laza szövetet alkotnak a térben; körülöttük járva úgy érezhetjük, hogy az általuk alkotott közösség részeivé válunk. Erős hatást gyakorolnak ránk, szinte tapintjuk a fémszeletekből vagy korongokból felépült alakok jelenlétét. A kiállítás megmutatja, hogy Majoros milyen változatos módon képes megfogalmazni a figuráit. Számos kisebb munkája igazolja, hogy bár elsősorban szeletekből szerkesztett acélmunkáiról ismerjük, kísérletezőkedvéből számos egyéb műtárgy is született. Mint Rockenbauer Zoltán, a kiállítás kurátora fogalmaz: „Acélfűrészekből kialakított tájképei, fából készült falképei, vetített installációi, merített papírra nyomott sorozatai vagy éppen köztéri szobrai a továbblépés lehetőségének bő tárházát mutatják számunkra.”
A kiállítás június 25-ig látogatható.
Konok Tamás: Architektúra // Molnár Ani Galéria, Budapest
A kiállítás nagy feladatot vállal magára. Mészáros Flóra művészettörténész kurátori koncepciója igyekszik megcáfolni a Konokról alkotott téves elképzeléseket, amelyek szerint konstruktivista vagy konkrét művész volt. A kiállítás egy-egy ikonikus művén keresztül különféle architekturális játékait és az őt foglalkoztató kulcskérdéseket mutatja be, illusztrálja továbbá művészetének unikalitását és nemzetközi színvonalát. A majd két tucat alkotás szemlélteti változatos technikai skáláját, és számos, eddig ismeretlen művét is megismerhetjük.
A tárlat április 29-ig látogatható.
Csontváry 170 // Szépművészeti Múzeum, Budapest
Ezen a kiállításon mintegy negyven munkát láthat a közönség, ami azért nagyszerű, mert utoljára hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban volt ekkora Csontváry-kiállítás a Szépműben. A munkái most a felújított ión és pergamon csarnokok oszlopokkal tagolt tágas tereibe kerülnek, és hosszú idő után először láthatjuk együtt A taorminai görög színház romjai, a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, a Mária kútja Názáretben, a Jajcei vízesés, a Schaffhauseni vízesés, a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban festményeket.
A kiállítás április 14-étől látogatható.
A gyűjtemény (1900–2022) // Ferenczy Múzeum, Szentendre
A szentendrei intézmény páratlan kollekciójának egy nagyobb szegmensét teszi láthatóvá ez a tárlat. A képzőművészeti kollekció kategóriájában az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgyegyüttes az övék Magyarországon; fókusza a 20–21. századi, valamint a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet. Olyan műveket láthatunk, amelyeket rég állítottak ki, és számos munka szerepel az új szerzemények közül is. Napjaink kiemelkedő kortárs képzőművészeitől – mások mellett Kaszás Tamástól, Haász Istvántól –, valamint a 20. század olyan meghatározó, szentendrei alakjaitól, mint Barcsay Jenő, Bálint Endre, Czóbel Béla, Deim Pál, a Ferenczy-dinasztia: Károly, Noémi és Béni, Korniss Dezső, Kmetty János, Vajda Lajos egyaránt láthatunk alkotásokat. A kiállítás egyszerre mutatja be a festészetet, a szobrászatot, az installációművészetet és a videómunkákat, konceptuális terek révén meghökkentő összefüggésekre rávilágítva. Itt írtunk róla bővebben.
DEMO // FKSE, Budapest
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója új tagjainak kiállításán 18 alkotó mutatkozik be. A tárlat izgalmát az adja, hogy nem korlátozódik az egyéni teljesítményekre, hanem az FKSE közösségszervező erejét is bemutatja. A tagok előre egyeztetett időpontokban szoktak találkozni, és ezek a diskurzusok nagymértékben befolyásolják az egyéni teljesítményt. A beszélgetések nemegyszer közös alkotásba torkollnak, a galériatérben ennek a folyamatát is meg lehet tekinteni: az egyéni munkák mellett egy nagy kollektív mű is szerepel. Résztvevők: Bartus Csilla, Bazsó Borka, Borbély Zita, Dóczy Orsi, Dér Adrienn, Fukui Ryu, Góth Martin, Grinberg Daniella, Kazsimér Soma, Kili Zsanna, Klaudia Januško, Liksay Csenge Gyopár, Metzing Eszter, Őze Sándor, Pataki Luca, Piróth Tímea, Széll Ádám, Tóth Hanga.
A kiállítás április 14-ig látogatható.
Keserü Ilona: MIND // Q Contemporary, Budapest
A tárlat az idén kilencvenedik életévét betöltő Keserü Ilona és kivételes alkotótevékenysége előtt tiszteleg. Egészen elképesztő munkákat lehet megtekinteni a korai útkereséstől a legfrissebb alkotásokig. A kiállítás nem elégszik meg a kronologikus bemutatással, hanem mélyfúrásokat végez az életműben, és felvonultatja a Keserü-életművet végigkísérő motívumokat. A kiállítást szervező fő szimbólumok a labirintus, a gubanc, a több ponton befűződő hullámvonal és a nagy fekete folt. A tárlat óriási izgalma, hogy kevéssé ismert és rég nem látott műveket is szép számmal felvonultat.
A kiállítás, amelyről itt számoltunk be, július 1-ig látogatható.
Biró Dávid: Captcha: The Cognitive Race // Modem Spot, Budapest
Biró Dávid a Do you accept cookies? című sorozatát követően kezdett bele új anyagába, ami jelenleg is folyamatosan bővül. Képein azt mutatja be, hogy a reCaptcha technológia által hogyan fejlődik a mesterséges intelligencia. Rámutat, hogy a tanulási folyamatnak köszönhetően a reCaptcha egyre bonyolultabb feladványokat ad a felhasználóknak, így lényegében egymással versenyez az emberi és a gépi kognitív képesség.
Biró Dáviddal készült interjúnk itt olvasható.
A kiállítás március 28-án nyílt.
…minden fent van a felhőben… // Ludwig Múzeum, Budapest
Lengyel András kiállítása a gazdag életmű áttekintésére vállalkozik. A fő tér felhők iránti vonzalmával foglalkozik, és külön termet szenteltek a kozmikus témákat boncolgató munkáinak, sokszorosított grafikáinak, a fluxushoz és a konceptuális művészethez tartozó alkotásoknak, akcióinak, valamint mail art műveinek. A kiállítás nagyon inspiráló: úgy érezzük, hogy belépünk egy alkotó elméjébe, amelynek sokféle gondolata végül nagy komplexummá áll össze.
A kiállítás május 28-áig látogatható.
GULÁCSY. Na’Conxypan hercege // Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Hatalmas életmű-kiállítás nyílt Gulácsy műveiből: közel kétszáz alkotás, köztük 84 festmény látható. A rendezés szándéka az, hogy új összefüggésekre világítson rá, és feltárja az életmű mélységeit. A tárlaton a sok jól ismert remekművön kívül Gulácsy több újabban azonosított alkotása szerepel, és olyan művek is, amelyeket korábban még soha nem lehetett látni. A kiállítás, amelyről itt írtunk részletesen, a korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.
A tárlat augusztus 27-ig látogatható.
Magyar mesterek francia nyomvonalakon // Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét
A Bozsó Gyűjteményben Kemény Gyula magángyűjteményéből nyílt kiállítás. Ennek kiindulópontját a nagybányai festészet újrafelfedezése jelentette, majd egyre karakteresebben a francia művészet hatásait integráló hazai modernista alkotókkal bővült, az alföldi iskola releváns művei is belekerültek. Olyan munkákat mutatnak be, amelyeken jól felfedezhető a modern francia áramlatok újító hatása a 20. század progresszív magyar festészetében. Azokat a tendenciákat villantják fel, amelyek a 19–20. század fordulójától nyomon követhetők a főként Párizsban tanuló, rövidebb vagy hosszabb ideig francia földön alkotó magyarok, elsősorban a nagybányai és kecskeméti kolónia, valamint a Nyolcak mestereinek munkásságában.
A kiállítás május 7-éig lesz nyitva.
Nyitókép: Gulácsy Lajos Na'Conxypan hercege című életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Fotó: Lakatos Péter / MTI