Madám Bizsu
június 14., Thália Nyárikert (Salföld)
Állítólag minden, a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amelyben Madám Bizsu, azaz Molnár Piroska visszarepít a ’20-as, ’30-as évek Budapestjére… Göttinger Pál új darabja egy képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából Stein Pupi eredeti slágereivel, ami olyan, mintha Budapesten játszódna az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen-film.
Az előadás ősztől a Thália Színházban látható.
A legenda háza
június 18., Benczúr Kerti Esték (Budapest)
Penelope Skinner brit írónő friss darabja a 2024. évi londoni színházi szezon nagy eseménye volt. Főhőse, Elaine, a színészlegenda harminc éve eltűnt az emberek elől, azt rebesgették, gyilkosság áldozata lett. Pedig él, és igencsak megvan a véleménye mindenről. Kate, a fiatal filmes kapja a feladatot, hogy felkeresse őt és kiderítse: miért, ki elől szökött a tengerparti sziklán álló házba az egykori nagy színésznő. Mi a titok, amit végre el akar mondani? Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, képviselőik Hernádi Judit és László Lili.
Az előadás ősztől a Belvárosi Színházban látható.
Pablo és Picasso, avagy az állatok karneválja
augusztus 5., Pannon Várszínház (Veszprém)
A családi musical szerzői Kovács Dominik és Kovács Viktor, illetve Hrutka Róbert, akik kalandvágyóknak és formabontóknak ajánlják az előadást. A történet egyik főszereplője Pablo, az orrszarvú és egy rajztehetséggel megáldott kisfiú (az ő iskolai csúfneve Picasso), akik különleges kapcsolatba kerülnek. Közös élményük a hiány, talán a szeretet, az elfogadás képességének hiánya és a fantázia. Az emberi és állati társadalmak közösségeiben keverednek izgalmas kalandokba, míg új barátokra lelve megfogalmazódik végre közös vágyuk. Gyerekek, állatok, növények összefognak, hidat építenek egy olyan világba, ahol az élet valamennyi formája érték.
Az előadás ősztől a Pannon Várszínházban látható.
Bűnös Orfeum
június 28., Óbudai Társaskör (Budapest)
Székely Vladimir rendőrkapitány szeretné az orfeumi világ elkuplerájosodását megállítani. Nem kívánja, hogy a varietészeparék szerelmi légyottok helyszínei legyenek a továbbiakban, Budapest mossa le magáról a „bűnös város” jelzőt. Tábori Kornél bűnügyi tudósítóval próbálják maguk mellé állítani Freystädtler Flórát, juttassa be mindnyájukat titkos úton az orfeumba, hogy lelepleződhessen kéjbarlang jellege. Ehhez azonban kabarettistává kell válniuk. Valóság és fikció játszik egymásba, felcsendül sok ismert sláger – kell ennél több egy nyári estéhez?
Evita
július 5., Margitszigeti Színház (Budapest)
„Visszajövök és millióké leszek!” – mondta Eva Perón, azaz Evita, az argentin miniszterelnök felesége a halála előtt. Rendkívüli, ugyanakkor ellentmondásos alakját Andrew Lloyd Webber és Tim Rice népszerű musicalje, valamint a Madonna főszereplésével, a színpadi mű alapján készült – és Budapesten forgatott – film tette világszerte ismertté és népszerűvé. A darab 1980-as első magyarországi bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt, ahová időről időre visszatér a mű, ezúttal Bakos-Kiss Gábor rendezésében, Horváth Mónikával a címszerepben.
Az előadás ősztől a Győri Nemzeti Színházban látható.
[ESCAPE] A Donkihóte-projekt
július 5., Városmajori Szabadtéri Színpad (Budapest)
Kortárs társadalmi szélmalomharcaink a média- és tudatipar nyomása alatt, virtualitás versus valóság, generációs válság, játékszenvedély és gémervilág: ilyen és ehhez hasonló témákból építkezik a darab, amelynek szövegkönyvét Závada Péter, Varga Zsófia, valamint az előadás rendezője, Kovács D. Dániel jegyzi. Kiindulási pontjuk Cervantes Don Quijotéja volt, és megvizsgálták, a kortárs popkultúrában hogyan jelenik meg az aktív, világot jobbítani akaró hős története.
Az előadás ősztől az Örkény Színházban látható.
Hyppolit, a lakáj
június 11., Kőszegi Várszínház
Zágon István vígjátékából és Nóti Károly filmforgatókönyvéből, Kálid Artúr, Göttinger Pál, Balázs Andrea, Molnár Piroska és Schneider Zoltán főszereplésével, Őze Áron rendezésében készül az előadás, amely Benedek Miklóst is megidézi. Nem véletlenül, hiszen ennek a szövegváltozatnak a négy évtizeddel ezelőtti bemutatóján ő alakította a címszerepet. S hogy még egy csavar legyen: az akkori Schneiderné, Molnár Piroska ezúttal a történet majdnem új szerepében, Makáts Aladárné (!) főtanácsos asszonyként lép színpadra.
Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban látható.
Erkel és a felkelés
július 24., Gyulai Várszínház
A két szerző, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba azzal játszadozott el, milyen lett volna, ha 1848 őszén, amikor a magyar seregek közel álltak hozzá, megnyertük volna a szabadságharcot. Ehhez csak annyi kellett volna, hogy a gyulai Szarvas kocsma elszánt dalárainak sikerüljön elrabolni Radetzky marsall leányát, a Wenckheim-kastély úrnőjét, mert akkor a császári had nyilvánvalóan azonnal letette volna a fegyvert. A kétrészes dalos bohóságban, amelyet a Csokonai Nemzeti Színház művészei vezetnek elő Zakariás Zalán rendező vezetésével, elhangzanak Erkel Ferenc operáinak legismertebb dallamai új köntösben, az alkalomhoz írott elmés szövegekkel.
Az előadás ősztől a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban látható.
Rebecca
július 26., Szegedi Szabadtéri Játékok
A titkokkal és elhallgatásokkal teli misztikus thriller, Daphne du Maurier A Manderley-ház asszonya című regénye egykor Alfred Hitchcockot, majd a 2000-es évek elején az Elisabethet is jegyző szerzőpárost, Sylvester Lévayt és Michael Kunzét is megihlette. A Rebeccát 2010-ben mutatta be a Budapesti Operettszínház Béres Attila rendezésében, aki a Dóm téren először látható produkciót is jegyzi. A főszerepekben Gubik Petra, Dolhai Attila, Udvaros Dorottya, Szaszák Zsolt, Medveczky Balázs, Gallusz Nikolett, valamint a Nagymező utcában Mrs. Danverst már nagy sikerrel alakító Janza Kata és a Jack Favell után ezúttal Frank Crawley bőrébe bújó Bálint Ádám látható.
Játék a kastélyban
augusztus 13., Szigligeti Várudvar
Mit tehet egy jóbarát, ha a falon át meghallja, hogy fiatal hősszerelmes barátját megcsalja a menyasszonya? A biztosat kell bizonytalanná varázsolni, nincs mit tenni, a fikcióhoz kell alakítani a valóságot. Így tesz Turai is, aki bravúrosan és persze sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét, a színház és a szerelem minden trükkjét bevetve. Molnár Ferenc talán leghíresebb, de biztosan legszemélyesebb és legszerelmesebb darabja ezúttal a Budapest Bár zenei aláfestésében látható. A főbb szerepekben Alföldi Róbert, László Zsolt és Balla Eszter.
Az előadás ősztől a Centrál Színházban látható.