A kifejezés az 1330-as években alkotó Petrarcától származik, aki ezzel a latin irodalom hanyatlását kívánta érzékeltetni. Később a reformáció, majd a felvilágosodás képviselői is átvették a fogalmat, de már sokkal pejoratívabb értelemben, mert el akartak határolódni a korábbi korszakoktól, amely persze aligha igazságos a múlttal szemben. Szerencsére a mai történelemhallgatók már korai középkorként ismerik ezt az időszakot, és ennek az elnevezésnek nincsen semmilyen mellékzöngéje.
10. Megszülettek az egyetemek
A korai középkorban alapított első egyetemeken klasszikus oktatás folyt. Művészetet, jogtudományt, orvostudományt és teológiát oktattak. Az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem volt az első, amely tudományos fokozatokat adott. Ezenkívül az ókori görög oktatásra alapuló klasszikus rendszerre nagy hatással voltak az akkoriban virágzó iszlám iskolák is. Annak ellenére, hogy nők nem tanulhattak az egyetemeken, még létezett női oktatás. A lányok nevelése a kolostorokban folyt, ahová már egészen fiatalon be lehetett lépni. Hildegard Von Bingen például kora ünnepelt asszonya volt, aki erős befolyásal bírt a hatalom akkori képviselői fölött.
9. Lerakták a modern tudományosság alapjait
A tudományos fejlődés ugyan igen lassú volt ebben az időszakban, de nem állt meg, és igen magas színvonalat ért el. Ekkor rakták le az érett középkor tudományos virágzásának alapjait. Bizton állíthatjuk, hogy a korai középkor tudományos eredményei nélkül ma sokkal kevesebb tudományos ismerettel rendelkeznénk. "Az olyan kijelentések, hogy 'a kereszténység felemelkedése megölte a tudományt', 'a középkori keresztény egyház elnyomta a természettudományok fejlődését', 'a középkori kereszténység azt tanította, hogy a Föld lapos', vagy 'az egyház a középkorban megtiltotta a boncolást', széles körben elterjedt mítoszok, amelyeket még ma is történelmi igazságként kezelnek, holott semmilyen történelmi kutatás nem támasztja őket alá" - véli Ronald Numbers, a Cambridge Egyetem professzora.
8. A karoling reneszánsz virágzása
A 8. és 9. század karoling reneszánsznak nevezett időszakában virágzott az irodalom, az írás, a művészet, az építészet, a jogtudomány és a liturgiai tanulmányok. A karolingok frank uralkodók voltak, akik közül a legnevezetesebb Nagy Károly. A Karolingok birodalmát tekintették a Római Birodalom újjászületésének. Ebben a korszakban kezdték felváltani a latint a belőle kialakult különböző dialektusok, amelyekből a mai európai nyelvek egy része kialakult, így az iskolák fontos szerepet játszottak az egyszerű emberek közötti ismeretterjesztésben. Ez az időszak vetette meg a nyugati klasszkus zene alapjait is.
7. Bizánc aranykora
Justinianus császár idején állították össze a római jog alapján az első polgári törvénykönyvet Corpus Juris Civilis néven. Magas volt az írni-olvasni tudók aránya, elterjedt volt az alapfokú oktatás (még vidéken is), a középfokú és felsőfokú oktatás is sok ember számára volt elérhető. A Bizánci Birodalomban rengeteg könyv jelent meg, enciklopédiák, lexikonok és antológiák, amelyek ugyan nem sok új gondolatot tartalmaztak, de megszilárdították és a jövő számára megőrizték a már meglévő tudást.
6. Vallási egység
A korai középkorban Európának egyetlen egyháza, egyféle kánonja és igen fejlett filozófiai hagyománya volt. Ez (ahogy várható) hosszabb békés időszakot jelentett a nyugati népek között. Annak ellenére, hogy az iszlám és a nyugati tanítások között ellentétek húzódtak, az információk szabadon áramlottak, és az iszlám hatása még ma is érezhető a nyugati társadalmakban. Ez a hitegység olyan szellemi fejlődést tett lehetővé, amely utoljára csak a Római Birodalom virágkorára volt jellemző. Bizonyos értelemben vihar előtti csendről beszélhetünk, hiszen alig száz évvel később már keresztesek ostromolták Jeruzsálem falait, ami véget vetett a két társadalom közötti ismeretmegosztásnak.
5. A matematika születése
Az iszlám tudományt dícséri az első, algebrával foglalkozó könyv. Al-Hvárizmí, arab matematikus (790-840) híres könyvének címében szereplő egyik szóból származik maga az algebra kifejezés is. Az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered. Al-Hvárizmí állította fel az első- és másodfokú egyenletek megoldásának rendszerét. Az ő munkái ismertették meg Európával a tizedes helyiérték-rendszer használatát. Őt és Diophantoszt tartják az algebra atyjának.
4. Az építészet virágzása
A korai középkor idején az építészet változatos és újító szellemű volt. Ekkor terjedtek el a művészetekben az élethű ábrázolások, és itt vetették meg az érett középkorban virágzó román stílus alapjait. Ekkor terjedtek el a klasszikus formák az építészetben, és ez volt a magas művészet első időszaka, amely bámulatos és csodálatos műveket produkált.
3. Csodás időjárás
Jelentéktelen dolognak tűnik, de az időjárás igen nagy szerepet játszott a kora középkori emberek hétköznapjaiban. Ha a "sötét korra" gondolunk, akkor viharok, esők, mennydörgés és sötétség jelenik meg a képzeletünkben, ahogy például a "Rózsa neve" című filmben láttuk. Pedig ebben a korszakban az észak-atlanti térség éppen felmelegedőben volt. E felmelegedésnek köszönhető, hogy északon megolvadt a hó, ami lehetővé tette a vikingek számára Grönland és más északi területek gyarmatosítását. Furcsa módon épp a reformációtól a 19. századig tartó évszázadokra esett a kis jégkorszak, így a "felvilágosodás" sokkal sötétebb és hidegebb volt, mint maga a "sötét kor". Ekkor reformokkal és jobb mezőgazdasági ismeretekkel kellett biztosítani az élelmiszer-ellátást.
2. Törvények béklyójában
A kora középkor bonyolult jogrendszerekkel rendelkezett, amelyek ugyan nem kapcsolódtak egymáshoz, de hatékonyak, és nagyrészt igazságosak voltak. Az utazó kereskedők jogait a Lex Mercatoria (kereskedők joga) védte, amely az idők folyamán alakult ki a szokásjogból. Az angolszász törvénykezés középpontjában a béke fenntartása állt. Miközben született néhány igen szigorú törvény, a törvénykezés rugalmas és a többség számára igazságos volt. A harmadik fontos jogrendszert a germánok hozták létre, amely megengedte, hogy mindenki fölött a saját emberei ítélkezzenek, hogy senkit ne érjen hátrány tudatlanság vagy kulturális különbségek miatt.
1. Mezőgazdasági robbanás
Ha valaki éhhalállal akart mártíromságot szerezni magának, a korai középkor nem lett volna alkalmas erre az áldozatra. A kedvező időjárás és a fejlett mezőgazdasági ismeretek révén a nyugati kultúráknak igen jól ment a sora. A Bizánci Birodalomban vaseszközöket használtak, a feudalizmus lehetővé tette a föld hatékonyabb kihasználását, hatalmas többlet halmozódott fel, az állatokat legeltetés helyett gabonával etették. A feudális rendszer általános közbiztonságot nyújtott, az emberek többsége békében és bőségben élt.
(Forrás: The List Universe)
