Tizenhárom év után újra Filmszemle

Szemletörténet

Hazánkban első ízben 1939-ben szerveztek filmszemlét, Nemzeti Filmhét néven Lillafüreden, amely rendezvényre a rákövetkező évben került sor utoljára. A második világháborút követően 1965-ig kellett várni a mozi szerelmeseinek hasonló eseményre, ez lett az 1983-ig Pécsett tartott Magyar Játékfilmszemle, ami 2012-ig Budapesten Magyar Filmszemle elnevezéssel futott. 2013-ban, mivel nem készült elegendő filmalkotás, az Uránia Filmnapokon száz esztendő magyar filmterméséből válogattak. Rá egy évre megalakult a Magyar Filmakadémia, a Magyar Filmhét szervezője, valamint a Magyar Filmdíjak odaítélője. A rendezvényt 2020-ban Magyar Mozgókép Szemlére keresztelték. Szintén ekkor, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) előrendezvényeként megtartották a Veszprém–Balaton Filmpikniket. A következő évben pedig az első Magyar Mozgókép Fesztivált, ami tavaly az EKF része volt.

Filmszemle a párbeszéd jegyében

Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, a Filmszemle igazgatója, a Corvin Moziban tartott sajtótájékoztatón elárulta: tavalyi elnökké választása óta egyik fő célja újraéleszteni a filmes közélet szakmai párbeszédét, amelynek terepe anno a mindenkori filmszemle volt.

„Fontos, hogy a nézők és az alkotók egyszerre egy térben legyenek. Ez a tér pedig a Corvin Mozi” – fogalmazott Liszka Tamás, a Corvint is működtető Budapest Film vezérigazgatója, aki elmondta: százkét évvel ezelőtt nyitott a Corvin Színház, majd idézett az alkalomra írt Kosztolányi-műből: „Itt lenni nem lehet, csak látszani / és élni-halni nem, csak játszani. / Lakója nincs, / vendége van ezer / s a szíve mind / egyszerre ver.” (Kosztolányi Dezső: Szavak – A Corvin Színház megnyitására)

„Az egyszerre dobbanó szív az, amit a mozi tud, s amit a streaming nem tud” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Muhi András megjegyezte, hogy a filmgyártás teljes horizontját igyekeznek bemutatni. Ennek megfelelően a következő kategóriákban pályázhatnak az alkotók: játékfilm (70 percnél hosszabb alkotás), kisfilm (maximum 30 perc hosszú alkotás), kísérleti film (műfaji és technikai megkötés nélkül), dokumentumfilm (70 percnél hosszabb alkotás), rövid dokumentumfilm, dokumentumfilm-sorozat 1. epizód (70 percnél rövidebb alkotás), animációs film (70 percnél hosszabb alkotás), animációs rövidfilm (70 percnél rövidebb alkotás), tv-sorozat (egy epizódjával, 70 percnél rövidebb alkotás).

Az eddigi gyakorlattal szemben egyértelműen beemeljük az animációt a szemle programjába

– emelte ki a Filmművészek Szövetségének elnöke –, illetve a televíziós alkotásokat, hiszen minden magyar mozgókép része a filmkultúránknak.”

A pályaművekből előzsűri válogat, a be nem válogatott, ám vetítésre érdemesnek tartott munkák az információs kategóriában kerülnek közönség elé.

A panoráma kategóriába nagy költségvetésű, történelmi munkákat várunk, amelyek alkotói nem kívánnak részt venni a versenyen

– tette hozzá Meskó Zsolt író-rendező, a Filmszemlét szervező Szemletanács tagja, s azt is: 2023. január 1-je óta bemutatott alkotások pályázhatnak, ám ennek ellenére lesznek premier vetítések.

Először ökumenikus zsűri

Meskó Zsolt az ítészekről elmondta, hogy a nagyjátékfilmes, dokumentum- és animációs zsűriben ötfős, a többi kategóriában háromfős testület dönt.

„Lesz ökumenikus zsűri, amelyben jótékonysági szervezetek és az egyházak képviselői kapnak helyet” – mondta, hozzáfűzve: a nagyjátékfilmes zsűri tagjait december közepén hozzák nyilvánosságra. Az író-rendező annyit elárult: a tagok közt két Kossuth-díjas, a magyar filmes közélet legmagasabb pozícióját betöltő személy, nemzetközi A kategóriás fesztiválok győztesei, két hölgy és három úr kapott helyet.

Mint ígérte: a Corvin Mozi minden zugában különféle filmdíszletek várják majd a látogatókat, a köztük folyó szakmai beszélgetésekkel, amelyek minden játékfilmet követnek.

Pataki Ágnes filmproducer, a Filmszemlét szervező Szemletanács tagja, a szemle háziasszonya kiemelte: fontosnak tartja, hogy megmozgassák a szakmát, ugyanakkor bevonják a közönséget.

Azért ennyi, mert nem akarnak kizárni egyetlen nézőt sem.

Tizenhárom év szünet után

A szervezők nem kerülték el a mindenkit foglalkoztató kérdést: miért telt el 13 év szünet az előző Magyar Filmszemle óta?

„Miután váltás történt a magyar filmkultúra irányításának élén, az Oscar-díjhoz hasonlóan határozzák meg a filmdíjak odaítélését, a Filmakadémia választja ki a végső győzteseket – magyarázta Muhi András. – Veszprém vizeit nem zavarjuk, mert mi bemutatjuk a teljes filmes horizontot.”

Meskó Zsolt hozzátette: várták a csodát, mikor lesz újra filmszemle, aztán rájöttek, nem érdemes a csodára várni, hanem mint egy filmet, nekik kell létrehoznunk azt a semmiből.

Célunk, hogy ne csak filmszakmai, de társadalmi aspektusai is legyenek a rendezvénynek, ezáltal kicsit enyhüljön a gyűlölködés

– vette át a szót Csutak Tamás executive producer, indokként megjegyezve: mivel a filmes események visszhangja nagy, szeretnének példát mutatni, hogyan lehet különböző világnézetek dacára egymással párbeszédet folytatni.

Muhi András a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében, amely a teljes szakmát képviseli, megkereste Káel Csaba filmügyi kormánybiztost, szakmai megbeszélést indítványozva. Miként az elnök fogalmazott: a kormánybiztos válasza reményre ad okot.

Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu