A műfajilag színes válogatás szokás szerint országismereti kirándulásra is hív: az olasz mozi örök helyszínei mellett – mint Róma, Nápoly, Velence – „az olasz csizma” olyan, a szokásos turistaútvonalaktól távol eső területei is képbe kerülnek, mint Abruzzo és Lombardia. A nyitó alkalmon, december 16-án a Tíz tél című filmet vetítik a főszereplő Isabella Ragonese jelenlétében.
Az olasz kultúra és filmművészet sokszínűsége áll az Uránia és az Olasz Kultúrintézet 2017-ben indult Itáliai utazás sorozatának középpontjában, amelynek új évada december 16-án, hétfőn egy rendhagyó romantikus történettel indul. Valerio Mieli Tíz tél című filmje (2009) két fiatal, Camilla és Silvestro kapcsolatának alakulását követi attól a pillanattól kezdődően, hogy 1999 telén – akkor még tizenévesen – megpillantják egymást egy velencei kompon. A női főszerepet az akkor még pályája elején álló, mára az olasz film állócsillagának számító Isabella Ragonese alakítja. A palermói születésű színésznő olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Paolo Virzì, Mario Martone vagy Daniele Luchetti, de ő maga is rendezett már: tavaly az Urániában is bemutatták Rosa – A szirének dala című dokumentumfilmjét, amelyben Rosa Balistreri palermói népdalénekesnek állított emléket.
A sorozat következő alkalmán, január 2-án az elmúlt időszak egyik legnézettebb olasz filmje, a Miénk lesz a holnap (2023) kerül mozivászonra a magyarországi premierrel egy napon.
Az 1946-ban, Rómában játszódó alkotás az olasz neorealizmus világát idézi, de a drámaiságot itt felszabadító humor és remek zene oldja. Hőse egy odaadó, családjáért mindent megtevő, férje által bántalmazott asszony, aki egy titokzatos levél hatására változtat az életén. A főszerepet Paola Cortellesi alakítja, aki szintén szupersztár a hazájában. Megannyi főszerep után ez az első rendezése.
Január 13-án egy filmklasszikus, az Elcsábítva és elhagyatva (1964) következik. Pietro Germi, a Válás olasz módra Oscar-díjas rendezője ebben újfent a házasság témáját boncolgatja, görbe tükröt állítva kora délolasz társadalmának, amely elnézi a kiskorú elleni nemi erőszakot, ha az elkövető feleségül veszi áldozatát. A főszerepben Stefania Sandrelli tündököl.
A sort kortárs filmek folytatják: január 28-án egy fagyosan téli, mégis szívmelengető történet következik a közösség megtartó erejéről Riccardo Milanitól. A Jurico, egy külön világ (2024) egy általános iskolai tanítóról szól (Antonio Albanese alakításában), aki negyven év robot után áthelyezését kéri Rómából a vadregényes Abruzzóba, ahol azonban nemcsak a természet közelségével, hanem a kisközösségek problémáival is találkozik.
Február 10-én is nagy szerephez jut a humor: Neri Marcorè Zamora című vígjátéka (2024) az olasz gazdasági csoda időszakába repít vissza bennünket, és egy fiatal vidéki könyvelő milánói kalandjait meséli el, akinek – habár fogalma sincs a futballról – munka után a pályán is bizonyítania kell.
Paolo Virzì 2022-es, Szárazság című filmje február 24-én ismét a jelen égető problémáira irányítja a figyelmet: az aszály sújtotta Rómában a szomjúság és a tilalmak idővel mindenkit, fiatalokat és időseket, gazdagokat és szegényeket is utolérnek. A kamerát Luca Bigazzi, az egyik legnagyobb olasz operatőr, köztük megannyi Sorrentino-film alkotója kezeli.
Az út március 10-én Toszkánába, Grossetóba vezet: Niccolò Falsetti Peremlét című filmje (2022) egy street punk zenekarról szól, amelynek tagjai megpróbálnak kitörni a névtelenségből, és álmukért barátságukat is kockára teszik.
Március végén Antonio Albanese kettős szerepben, rendezőként és főszereplőként tér vissza: Száz vasárnap című filmje (2023) a Comói-tó mellett játszódik, ahol egy egyszerű munkásembernek rá kell döbbennie, hogy összes megtakarítása elúszott.
Az április történelmi filmmel indul: 7-én a Velencében életműdíjjal kitüntetett Liliana Cavani 1981-es rendezése, A bőr kerül műsorra Claudia Cardinale, Marcello Mastroianni és Burt Lancaster főszereplésével. A felkavaró film Nápoly 1943-as történetét tárja elénk, megmutatva azt az összeomlást, amit a felszabadító amerikai seregek érkezése után élt át a korábban a háború és a náci megszállás által megnyomorított társadalom.
Április 22-én egy maffiatörténet következik: a Toni Servillo és Elio Germano kettősére épülő Szicíliai levelek (2024) egy börtönből szabadult politikus titkosszolgálati küldetéséről szól megtörtént események nyomán.
Majd ismét a múltba visz az út: az Ezüst Medve-díjas Kedves Michele (1976) a hetvenes évek életérzésfilmje, amelyben Mario Monicelli – Natalia Ginzburg levélregényét feldolgozva – arról mesél, hogyan írja át egy család történetét a kor politikai légköre.
Az évad végéhez közeledve, május 19-én Michele Riondino ismét egy igaz történettel szembesíti nézőit. Az elkülönítettek részlege (2023) a kilencvenes évek végén a tarantói acélgyárban játszódik, ahol egészen egyedi stratégiával próbálják lelkileg megtörni a „problémás” – értsd: ellenállásra képes – dolgozókat.
A sorozat június 10-én egy vígjátékkal zárul. A Romantikus csajok (2023) négy, egymástól nagyon különböző fiatal római nő portréja. Érdekesség, hogy valamennyiüket a rendezői szerepet is magára öltő Pilar Fogliati alakítja, aki lenyűgöző játékával az olasz filmkritikusok díját is elnyerte.
A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik. A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
