(MTI) - Ujvári Jenő, az Örökség Ház vezetőjének szerdai tájékoztatása szerint a turisták ilyen mértékű érdeklődése őket is meglepte. "A vendégkönyvben található bejegyzések szerint Magyarország mellett szinte az összes európai országból, sőt, az Egyesült Államokból, Kanadából és Japánból is érkeztek hozzánk, hogy a város más értékei mellett megnézzék a kora keresztény kápolnákat, sírkamrákat is" - közölte.
A látogatók száma a következő hónapokban, években várhatóan hasonló ütemben növekszik majd, hiszen a pécsi 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program rendezvényei egyre több turistát vonzanak a baranyai megyeszékhelyre. A mintegy másfél milliárd forintból kialakított Cella Septichora Látogató Központot március 30-án nyitották meg a nagyközönség előtt. A beruházás az Európa Terv Regionális Operatív Program keretében 2004-ben elnyert támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg. A cél az volt, hogy a IV-VI. századi kápolnákat, temetőket, sírkamrákat a lehető leglátványosabban mutathassák be az érdeklődőknek.
Látogathatóvá tették az összes eddig feltárt ókeresztény, továbbá római kori emléket. A könnyebb bemutathatóság érdekében feltárták és üvegmennyezettel borították a Cella Septichorát, azaz a hétkaréjos keresztelő kápolnát, a sírkamrák közötti átjárhatóságot pedig föld alatti utakkal biztosították. A Cella Septichorában kiállításokat rendeztek be, és egy tizenkét négyzetméteres plazmatévén filmvetítésekkel ismertetik meg a vendégeket a sírkamrák történetével, feltárásuk menetével. A beruházás keretében a hétkaréjos kápolna mellett még két új sírkamrát és ötvennégy római sírt is feltártak. A régészek találtak négy újabb sírkamrát, felfedezték a középkori palota maradványait és talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait.
Az ókeresztény emlékek vonzerejének növelését célzó fejlesztés Pécs történetének legnagyobb régészeti vállalkozását foglalta magában. Az ókeresztény sírhelyek feltárása 1782-ben kezdődött, és nagyobb megszakításokkal a közelmúltban ért véget. Régészek már az 1930-as években tervezték, hogy a feltárt értékeket egy 150 ezer pengős beruházást követően átfogóan tárják a látogatók elé, ez az elképzelés azonban a második világháború miatt akkor még nem valósulhatott meg.
